


| Előadó: | Utolsó Alkalom |
|---|---|
| Album: | Laci sütödéje |
| Megjelenés: | 2021 |
| Hossz: | 2:59 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Felhőtlen nyarak, ifjúkori évek, élénken élő megfakult képek,
A bakancs orrára száradt emlékek, csak ezek mik maradtak.
Tudom, hogy haladni kell a korral, nem tovább keverni a sört a borral,
Elmentél tőlem, és ők a saját képükre faragtak…
Nem ez voltál, egykor nem ez, sokat voltam együtt veled.
Nem ez szólt, egy másik lemez, de tudom tetszett volna neked.
Máshogy csillogott a szemed, helyén volt akkor az eszed,
Kérlek, adj magadról jelet…!
Valami temérdek kicsinyes érdek áldozatává lettél és kérlek!
Ne várd most tőlem, hogy veled menjek az úton s ne magammal.
Apádat bíráltad, számon kérted, de semmi jobb nem vált belőled,
Most is csak jót nevetsz magadban, füledben a dalommal.
Nem ez voltál, egykor nem ez, sokat voltam együtt veled.
Nem ez szólt, egy másik lemez, de tudom tetszett volna neked.
Máshogy csillogott a szemed, helyén volt akkor az eszed,
Kérlek, adj magadról jelet…!
A gondolatok bent ragadnak, valami kintről hozott körben,
Mondd, mit vársz a gyermekedtől, ha te sem ezt akartad?
A világ napról-napra másabb, vele tartunk, vagy megtagadjuk,
De hazudnod soha ne kelljen, egykori önmagadnak!
Nem ez voltál, egykor nem ez, sokat voltam együtt veled.
Nem ez szólt, egy másik lemez, de tudom tetszett volna neked.
Máshogy csillogott a szemed, nem vették még el az eszed,
Kérlek, adj magadról végre, adj magadról egy kis jelet!
Vagy rohadj meg magadnak!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.