|
|
|
| Előadó: | Utolsó Alkalom |
|---|---|
| Album: | Laci sütödéje |
| Megjelenés: | 2021 |
| Hossz: | 3:22 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A gyár tövében ténferegve, klórtól aléltan szédelegve
Itt kezdődött a történet és innen indult tovább.
Sok hosszú évig a csodát várva, a mentőautó szirénája,
Ha belehasít az éjszakába, most is szívembe vág!
Szerelmek kik elhaladtak, tovább mentek, s nem maradtak
Csahos kutyák, kik nem haraptak, csendben ugatnak már.
A vidék torzult-diszkrét bája, a magány erdejében állva,
Könnyeivel küszködő árva, megváltásra vár.
Nekünk minden mederben Sajó víz folyik,
Vess horgonyt bármelyik partján, Salzachon vagy Dunán
Ahonnan elindultunk, oda érkezünk, ez nem egy nehéz feladvány
Csak négy borsodi zsivány!
A piaci hentesek-kofák, lehettek vidám vagy unott pofák
Mintha talán igaz sem lenne, tova emlék csak ma már.
A kör itt kezdődik és itt zárul, itt cseng a pohár koccintásul
És ha megszólal a dal, itt röfög a gitár!
Tudod minden mederben Sajó víz folyik,
Dobj követ bárhol is partján, Salzachon vagy Dunán
Ahonnan elindultunk, oda érkezünk, ez itt egy könnyű feladvány
Csak négy borsodi zsivány!
Igen minden mederben Sajó víz folyik,
Rúgd a port bárhol is partján, Salzachon vagy Dunán,
Szemünk a végtelenbe olykor elmereng, és hangunk a távolba kiállt,
Egyszer volt négy borsodi srác!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
