|
|
|
| Előadó: | Utolsó Alkalom |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Van az úgy, hogy felmerül a kérdés gyakorta legbelül
Az ember az ágyon elterül, egyszer kihűl, aztán meg felhevül.
Hirtelen döntés, irány a söntés! Vagy inkább maradjak?
Meddig, és hogyan, mikor és milyen úton haladjak?
Közkeletű terv szerint, feneketlen mocsárba ragadva
Három gyerek, feleség, ezt tanítják, mormolom magamban..
De nézd csak amott, fenn a magasban, hogy húznak a vadlibák!
Indulok én is, itt nem maradok, hisz vár rám a nagyvilág!?
Vagy Ikarusként viaszból egy szárnyat?
Igen talán az volna a jó!
De tartok tőle nem jutnék messze,
Karanténban nem indul a léghajó…
Az ángyom azt mondja, maradj a seggeden,
Örülj, hogy szelel még időnként rendesen.
Mindenki eltűnik, szanaszét szalad szét,
Mintsem, hogy hordaná a saját keresztjét.
A haver meg most hívott ”angolba” magához,
Társbérlőt keres egy ágyatlan szobához.
Az az én bajom, osztatlan sikert most sem arattam
A gép is elment, én meg idelent hoppon maradtam..
Egy régi dal cseng kilencven akárhányból a fülemben
Egyre erősebb monoton trappol itt bent a fejemben!
Hogy: Mi a faszt kezdjek az életemmel, Mi a faszt kezdjek az életemmel?
Hát mi a faszt kezdjek, mondd már meg, mi a faszt kezdjek!!!???
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
