Előadó: | Bereznyei Gábor (F) |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Bereznyei Gábor (F) |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Alulról kezdted.de már magasan jársz,
A gengszterek között te vagy az ász.
Kocsik,nők,pénz és hatalom,
Ezt te mind-mind magadnak akarod.
Mindent megteszel,hogy megszerezd,
Hisz a te kezedben van a fegyver.
A hatalom a kezedben és boldogan élsz,
Senkitől és semmitől nem félsz.
De ne feledd,aki fennt van,le is kerülhet egyszer,
És eljön az idő,amikor más kezében lesz majd a fegyver.
Refr.: És akkor bevégzed majd a sorsodat,
Fagyott földbe ássák majd a sírodat,
Vagy úszhatsz gondtalan a folyóban,
Fejedben egy golyóval.
Vér helyett az ereidben heroin száguld,
Hiszen ta a markodban tartod az összes árust.
Markodban van az öszzes nepper,
És a gettóban mindenki csak rólad rappel.
A hatalom úgy táncol,ahogy te fütyülsz,
Ha nem tetszik neki,hamar a földbe kerül.
De mindig van aki a helyedre akar állni,
És lehet,hogy nem sokáig kell rá várni.
refr
Minden a tiéd,de neked még több kell,
Hogy mibe kerül,az téged nem érdekel.
Az élet neked nem elég durva,
Mert tiéd az összes zsaru és kurva.
De lesz majd valaki,aki tönkretesz,
És a homlokodon villan a célkereszt.
refr
Tőled mindenki retteg,mindenki fél,
Kegyelmet,irgalmat senki nem remél.
Elintézel bárkit,ki az utadba áll,
Bocsánatot tőled senki nem vár.
De egyszer kihunyhat a szerencsecsillagod,Rettegve várhatod majd a holnapot.
refr
És az egyik éjjel,mikor riadtan ébredsz,hiszen rémálmod volt egész éjjel.
Bekövetkezik,amitől mindig félsz,
A homlokodhoz pisztolyt szorít egy kéz.
Vigyorogva az arcodba bámul,
És a gyomrod lassan görcsbe rándul.
Tudod jól,hogy nem éred meg a tavaszt,
Mikor a fickó lassan meghúzza a ravaszt.
Az utolsó gondolatod,mielőtt kialszik a kép,
Hogy holnap valaki már a helyedre lép.
Nem kerülheted el a sorsodat,
És most kutyák vizeli le a sírodat.
Nem leszel más,csak egy rossz emlék,
Mely az emberekben homályosan él.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana