|
|
|
| Előadó: | Csaknekedkislány |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csepella Olivér |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hozzánk fel nem jöhet, túl nehéz ember,
Mi meg lenn dugig vagyunk zenészekkel -
Így vitáznak róla, a mérlegre mit tegyek?
Mérjem szeme színét, mér’ nem szép száját,
Nehéz szívét, vagy könnyű máját?
Úgy mérjem, öregember, vagy úgy, hogy kisgyerek?
Halottunk ügyében mégis előre
Nem jut a pokol, és a menny képviselője,
Váratlan’ végül így szól a halott:
Jó napot kívánok, alászolgája,
Látják, kérem, a meghalás dolgára
Én teljességgel alkalmatlan vagyok.
Vedd elő a gitárt, élettel a halált!
Vedd elő a gitárt, élettel a halált!
Hiába vizsgálnak, mert a Föld ölébe’
Nem fekhetem el, sem pedig fölébe,
Fölébredek, nyugodni nem tud a testem.
Egy hely van nekem, a magyar földszint,
Ahol trolipiros, koszos-fehér és zöld színt
Hord a Duna át gyönyörű Budapesten.
Amim van: cipő, kabát, test, álom,
Dal és rák, mindenemet reád testálom,
Hordd ezentúl - rendelkezett halottunk.
Ellenvetés van-e? - kérdi végül. - Á, nem. -
Von vállat a patás, és a szárnyas szól: ámen,
És elszórták felettünk, míg aludtunk.
Vedd elő a gitárt, élettel a halált!
Vedd elő a gitárt, élettel a halált!
Hát így szórták el Cseh Tamást, mint a magot,
Visszajött, itt lakik, él, pedig halott,
Felröppennek a galambok, ha bokáját összecsapja.
Rákja van, amennyi kenyéren a penész.
Vagyona akkora, ahány utcazenész,
És ő, mint a budapesti részegség összes apja.
Hunyorgó neoncső-szemével kacsint,
Felfúj egy szoknyát, s hogy elfedje a csínyt,
Hangosan fütyül az utcákon, ha ő a szél.
Géza, ha eljössz, írhatnánk dalokat,
Majd zúgják a csövek, éneklik a madarak –
Egy rekedt hangos bemondó valahol így beszél.
Elő a gitárt, a harc ugyanaz, csak a csata más!
Élettel a halál ellen, ahogy akkor Cseh Tamás.
Elő a gitárt, a harc ugyanaz, csak a csata más!
Élettel a halál ellen, ahogy akkor Cseh Tamás.
Vedd elő a gitárt...
2027. január 30-án az MVM Dome színpadán mutatja be Geszti Péter eddigi legnagyobb szabású koncert produkcióját, a POPTIMISTA SHOW-t.
Az új show Geszti legfrissebb zenei korszakát foglalja össze: disco, funk és rap találkozik pozitív energiával, új dalokkal és korszakos slágerekkel, egy látványos, nagyszabású produkcióban.
A Geszti Péterhez kapcsolódó dalszövegek itt.
A POPTIMISTA nem nosztalgiaest. Bár Geszti hamarosan megjelenő, POPTIMISTA című albumának dalai a hetvenes–nyolcvanas évek ropogós disco és funky világából merítenek, a szövegek és az üzenet nagyon is a jelenről szólnak.
Ez a zenei világ nem visszafelé néz, hanem előre: felszabadító, táncos, közösségi élményt kínál egy olyan korszakban, amikor erre különösen nagy szükség van.
A koncert különleges jelentőséggel bír azok számára is, akik ott voltak a dupla telt házas Geszti Sixty Aréna show-n. Az a produkció mérföldkő volt Geszti koncertjeinek történetében; a POPTIMISTA SHOW erre az élményre épít, de nem ismétel – hanem emeli a tétet. Nagyobb térben, új zenei anyaggal, új vizuális koncepcióval viszi tovább azt a közösségi energiát, amely a Sixty koncerteket jellemezte.
A POPTIMISTA SHOW középpontjában a tánc, a felszabadulás és az együttlét áll. Akár a tánctéren, akár ülve, énekelve kapcsolódik be a közönség, az este közös élménnyé válik. Geszti koncertje egyszerre szól az új dalokról és azokról a slágerekről, amelyek generációk számára váltak meghatározóvá – új hangzásban, új lendülettel.
„A POPTIMISTA számomra nem csak egy koncert cím, hanem egy döntés.
Döntés amellett, hogy ebben a zavaros, bizonytalan világban nem bezárkózunk, hanem nyitunk egymás felé, a pozitív gondolkodás felé, a popzene erejével.
Ez a show arról szól, hogy együtt, zenével, tánccal és humorral visszavesszük azt az energiát, amit a hétköznapok gyakran el akarnak venni tőlünk.” - Geszti Péter
„A diszkózene nem póz volt, hanem felszabadított minket, amikor táncba vitt.
Engem ez érdekel: hogyan lehet ezt az egyszerű életigenlést újra megszólaltatni, mai szövegekkel, mai dalokkal. Ezért mondom, hogy nekem a poptimizmus nem retro – ez a holnap nosztalgiája.” - Geszti Péter
