|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | Akinek itt kell most lennie |
| Megjelenés: | 2020 |
| Hossz: | 5:03 |
| Szövegírók: |
Pásztor István (Alvin) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Alvin Records |
| Stílus: | Punk |
| Címkék: | Keressük! |
Lassan a műsornak is vége,
Köszönjük, a cirkusz bezár!
Már csak egy pár szót mondanék,
S ennyi volt mára, az időnk lejárt.
Ennyien maradtunk, most kell hinnie,
Aki velünk van, vagy nincs itt semmit keresnie.
A sors már türelmetlen,
Mégis kinevettük sokszor a halált.
Vállvetve harcoltunk minden szar ellen,
Ami felzabált.
És mentünk agyára, és volt, hogy túl messzire
A világnak, mert néha szembe kell néznie.
És tartott annyi kéz,
Együtt, örömben, bajban!
És így telt sok-sok év,
Csendben, s hatalmas zajban.
És volt, ki elmerült,
De a végétől most néhány percnyire
Mindenki itt van,
Akinek itt kell lennie!
A hajó süllyedt, a sziréna szólt
De a zenekar még játszott tovább.
A patkányok elhúztak régen,
Már csak mi bírtuk a nyomást.
Nem kellett fuldoklónak mélybe vesznie,
Cápák hadának combokból ennie.
Egymásba kapaszkodva
Hagytuk a sorsunk minden bánatát.
A gondokon mulatva
Ütöttük az idő rohadt vasfogát.
És a színpadon a srácnak sikerült túlélnie,
És rátok nézve magát büszkévé tennie!
Mert tartott annyi kéz,
Együtt, örömben, bajban!
És így telt sok-sok év,
Csendben, s hatalmas zajban.
És volt, ki elmerült,
De a végétől most néhány percnyire
Mindenki itt van,
Akinek itt kell most lennie!
Együtt éltünk örömben, bajban
És így telt sok-sok év,
Csendben, s hatalmas zajban.
Mert tartott annyi kéz,
De a végétől most néhány percnyire
Mindenki itt van,
Akinek itt kell most lennie!
Páran már nincsenek,
Csak a szívünkben vonszoltuk idáig őket.
Emlékezve, hogy az élet gyáva,
De bármikor legyőzhet.
Pedig csak tolvaj, senkinek nem kéne félnie,
Csak néha olyat visz, akit meg kéne ölelnie!
Mert lélegeznünk kell,
Mintha az utolsó nap volna!
A sötétségből kimászunk és most minden,
Minden seb beforr ma!
Mert, ha elfogy minden érv,
Nem kell mellébeszélnie!
Kedves barátom!
Most kell megtörténnie!
Mert tartott annyi kéz,
Együtt, örömben, bajban
És így telt sok-sok év,
Csendben, s hatalmas zajban.
És volt, ki elmerült,
De a végétől most néhány percnyire
Mindenki itt van,
Akinek itt kell most lennie!
Akinek itt kell most lennie!
Akinek itt kell most lennie!
Mindenki itt van,
Akinek itt kell most lennie!
Akinek itt kell most lennie!
Akinek itt kell most lennie!
Mindenki itt van,
Mindenki, most!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
