|
|
|
| Előadó: | Gyuris |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Én vagyok a tűz,
Én vagyok a víz,
Én vagyok a jég,
Én vagyok a tűz,
Én vagyok a víz,
Én vagyok a jég,
Én vagyok a kezdet,
Én vagyok a vég,
Én vagyok a tűz,
Én vagyok a víz,
Én vagyok a hasonmásod,
Én vagyok az ellentéted,
Én vagyok a legjobb barátod,
Meg a legfőbb ellenséged,
Én vagyok a kezdet,
Én vagyok a vég,
Én vagyok a tűz,
Én vagyok a víz,
Én vagyok a jég,
Én vagyok a hideg télen,
Én vagyok a meleg nyáron,
Én vagyok a vér az eredben,
A könny a szemedben,
A rúzs a szádon,
Én vagyok a kezdet,
Én vagyok a vég,
Én vagyok a tűz,
Én vagyok a víz,
Én vagyok a jég,
Én vagyok a dobogó tetején, ha te vagy a cél,
Én vagyok az éjjeli vihar,
Én vagyok a szél,
Én vagyok a nyár,
Én vagyok a tavasz, az ősz a tél,
Én vagyok aki megkeresne téged,hogy ha el tűnnél,
Én vagyok a boldogságod, amit igen is meglehet mérni pénzben,
Én vagyok a péntek estéd, az üres üvegek, a pisztoly a kézben,
Én vagyok a kádban az élettelen tested, ahogy úszik a vérben,
Én vagyok aki megtalálja a rothadó hullád másnap délben,
Én vagyok a hasonmásod,
Én vagyok az ellentéted,
Én vagyok a legjobb barátod,
Még a legfőbb ellenséged,
Én vagyok a kezdet,
Én vagyok a vég,
Én vagyok a tűz,
Én vagyok a víz,
Én vagyok a jég,
Én vagyok a hideg télen,
Én vagyok a meleg nyáron,
Én vagyok a vér az eredben,
A könny a szemedben,
A rúzs a szádon,
Én vagyok a kezdet,
Én vagyok a vég,
Én vagyok a tűz,
Én vagyok a víz,
Én vagyok a jég.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
