|
|
|
verze:
Az egyik azt mondja, hogy életet mentek
a másik, hogy maradjak csendben csendben
lételemem a zene nélküle, hogy lenne minden rendben
rendben
Minek itt a sok gondolat, hogy, ha gondokat szül ha mondom mondom
és ha nem érted miről szól effektív az sem az én gondom gondom
Minek ide ma minek ide holnap minek ide bármi bármi
el jön az a nap ami a tied de te nem győzöd ki várni ki várni
Lepereg a múlt lepereg a jövő lepereg te érzed érzed
elfogy az út a lábad alól nem tehetsz mást csak nézed nézed
verze:
Az egyik azt mondja, hogy szavadon fog
a másik, hogy, csak igazat mond
de téged nem érdekel már
merre vezet az út ez itt a gond
mindenki vár mindenki ront
aki akar előbb utóbb fel áll és megy
magas a hegy de a szeretet meglásd mindent lebont
nem vessző ez pont mert te mindent félbe hagytál
elvetettél de sosem arattál
ez a világ ami nem tárul eléd
ha elfordulsz a naptól ő lehunyja a szemét
verze :
Az egyik azt mondja, hogy életet mentek
a másik, hogy maradjak csendben csendben
lételemem a zene nélküle, hogy lenne minden rendben
rendben
Minek itt a sok gondolat, hogy, ha gondokat szül ha mondom mondom
és ha nem érted miről szól effektív az sem az én gondom gondom
Minek ide ma minek ide holnap minek ide bármi bármi
el jön az a nap ami a tied de te nem győzöd ki várni ki várni
Lepereg a múlt lepereg a jövő lepereg te érzed érzed
elfogy az út a lábad alól nem tehetsz mást csak nézed nézed
refrén:
Minek itt a sok gondolat, hogy, ha gondokat szül ha mondom mondom
és ha nem érted miről szól effektív az sem az én gondom gondom
Minek ide ma minek ide holnap minek ide bármi bármi
el jön az a nap ami a tied de te nem győzöd ki várni ki várni
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
