|
|
|
|
|
| Előadó: | Petremouse |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ébred a szörnyeteg
Érzem a szögeket, szúrják a testemet
Érzem, valami kivágja a szívemet
A földre kényszerített, megkínzott, ez itt a gond
Soha nem kerül a mondatunk végére pont
Többé már soha nem lesz semmi olyan, mint volt
A lelkemben még mindig ott van a fekete folt
Megkérlek szépen, hogy mindig a szemembe mondd
Mentem én volna de valami visszafogott
Mentem én volna, de valami megragadott
Megragadott és egy sötét cellába dugott
Tudod, hogy nem vagyok könnyű eset
De tudom, hogy te sem vagy könnyű eset
Ne is lovagoljunk rajta, felejtsük is el a faszba
A harmadik szememet letakarom, kinek tudnia kell, az tudja
A szenvedésemet leszarja, mintha csak látni akarna
Elpusztulni, tovább állni, elégetni a testem a porban
Belenézek a szemedbe és elrepülök
Elmerülök és a fekete szörny elől menekülök
Fekete vagy, megint a sötétségben egyedül ülök
Sehol se vagy, mindig kereslek
Éjjel-nappal téged kereslek
Eltévedtem az egyenes úton
Kiakadt az agyam, a pengét a szívedbe szúrom
2x
Egy álomban ébredtem föl
Távol az emberektől
Távol a két szemedtől
Ahol a sötétség engem megöl
Bezárva, egyedül rohadok el
Hazudok, mikor azt mondom, ez megfelel
Szűkülnek a falak, nincs elég akarat
Megint azt mondom, hogy felejtsük el
Engedjük el az életünket együtt
És tegyük a pontot ahova való
Megakad a szó, nem biztató
Ebben a világban semmi se jó
Bang bang bang
Hadd lőjek a fejedbe, engedd meg
Szaladok és menekülök előletek
Mást nem tehetek, mást nem tehetek
Eleget tettem, el kell mennem
Keresem mindenben az értelmet
Félelmet kelt bennem a démon
Amikor csak akar, akkor rémisztget
2x
Hidd el nekem, elvesztettem
El kell mennem, itt nincs helyem
Nincsen testem, nincsen lelkem
Rég eltűnt a tükörképem
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
