|
|
|
| Előadó: | Khaaro |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak a magam ura vagyok nincsen gang
minden kérdésemre választ ad a csend
a telefon csörög de csak kicseng
én nem veszem fel, majd választ ad a csend
Csak a magam ura vagyok nincsen gang
néha darabokra török egyszer fent, egyszer lent
belül az akarat pörög, a föld reng
én a magam ura vagyok nincsen gang
szoszi Nakamure lövök tesi a kapura
én nem hallom vágod süket vagyok a kamura
én a magam ura vagyok nincsen gang
én nem ígérem, hogy lesz itt happy end
csak a magam ura vagyok nincsen gang
bennem a kölyök, az egó lepihent
az asztalomat szerényen terítem
én a magam ura vagyok nincsen gang
kár, hogy nektek a hype fölülír mindent
szar a csordaszellem kint, jobb itt bent
sosem voltam egyedül, így ringben
az intim rend marad a vitrinben
fonott a műtincs, vagy kócos a haj
a bajnokban mégis ott van a baj
tombol a raj, mielőtt a szégyenfal rátok omlana jaj
fogalomzavaros hátország
csoportos rabiga, tátott száj
nem ígértem meg, hogy beadom a derekam
működik bennem a váltózár
nem okozok több fejfájást
ez az utolsó kegyelmi eljárás
ez a sors fintora, inflagranti
nálam eddig tartott a vakrandi
tudom, hogy átérzed számkivetetve
nem bonyolódunk fake friend számvitelekbe
nem tanultál megint a a múltkoriból
nem lesz egyenes gerinc kunkoriból
a döntésem tudom, hogy helyes
a nyakam nem eres
engem te többet ne keress
forog a kamera már fekete a kanapé
kamu a diadalotok, mert nem az akaraté
üres a csapatotok feszítetek, nagy a brigád
én meg a parazsat pöckölöm rátok paraziták
csak a magam ura vagyok nincsen gang
minden kérdésemre választ ad a csend
a telefon csörög de csak kicseng
én nem veszem fel, majd választ ad a csend
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
