|
|
|
Az ember csak megy
Amíg meg nem áll
A pofánkat jártatjuk folyton
A szánk az be nem áll
Újabbnál újabb feladatok
Mire delegál az élet minket
Mindenki minden nap csak referál
Egyre több az elveszett lélek, a degenerált
Aki a csorda után megy, tömegeket preferál
Én vagyok a vezér, azaz a generális
Belülről támadok mindenkit, mint a hererák
A D az ilyen kölyök, mindenbe beleáll
Ha nagy az arcotok a semmire, ez már csak velejár
Jó lenne, ha eljönne végre a csere már
Egyszer gondoljatok végre tényleg bele már
Az tudja igazán csak, aki belelát
Hányszor törte bele mindegyik már a derekát
Emiatt jár ki neki, nekem a szerenád
Mert aki minden szarral szembemegy
Csak az a renegát
A zene régóta már másfele tendál
Aki bealszik, lemarad, rá ugyan ő nem vár
A színpad foglalt, neked marad a szertár
Már rám tapad jó régóta a sok szempár
De amíg a nap süt rátok, én lent a hóban
Mert értékeket rejtek el minden szóban
A siker nem érdekelt soha, maradok józan
Attól, hogy ismersz, még nem tudsz te semmit rólam
Csak gyűjtöm magam köré a barátokat
Így kerülhetem csak el a negatív hatásokat
A klasszikust imádom, nem feszegetek határokat
De nem fogadom el bárkitől a tanácsokat
A rappem termőföld, feléleszt hajtásokat
Anyátok anyátok helyett pótolja apátokat
Nem bagatellizáltam el soha a hatásomat
Nem véletlenül tettem tele már hangárokat
Figyelj, a Bunker szórja szét a titkos adásokat
Bejár minden telepet és a lakásokat
A basszus megremeg, szétrázza a garázsokat
Mindenki fedezékbe, innen mérem a csapásokat
Tisztelek minden öreg sulist, a tanárokat
Minden becsületes embert és a galádokat
A testem elhagyom majd végül és a családomat
A végén az angyalok nekem fújják a fanfárokat
A zene olyan hit
Amit mindenki vall
Mégsem értik, amit mondok
Mert nem mindegyik hall
Én viszem a zászlót, mindegy meddig tart
Megfogom mindegyik kart, amitől mindegyik tart
A zene régóta már másfele tendál
Aki bealszik, lemarad, rá ugyan ő nem vár
A színpad foglalt, neked marad a szertár
Már rám tapad jó régóta a sok szempár
De amíg a nap süt rátok, én lent a hóban
Mert értékeket rejtek el minden szóban
A siker nem érdekelt soha, maradok józan
Attól, hogy ismersz, még nem tudsz te semmit rólam
16 év után új albummal jelentkezett a KFT: ma megjelent a "Még mit nem" című 6 dalos lemez, melyről két szerzeményt Laár András, hármat Bornai Tibor és egyet Márton András jegyez.
Hallgasd végig az albumot itt.
A korongról a "Te vagy az, aki kell" című felvételt már korábban megismerhettük. A slágergyanús trackhez Lantos P. István fotóművész képeiből készült videóklip. Most pedig a "Valahogy nem az én napom" című újdonsághoz debütált egy geometriai alakzatokban és különböző vizuális elemekben gazdag lyric videó. A fülbemászó dalban közreműködik Háry Péter (szintetizátor), Pribojszki Mátyás (szájharmonika) és Szász Ágnes (ének) is.
A KFT a nyolcvanas évek legendás újhullámos együttese, a hazai elektronikus zene úttörője. A nevükhöz olyan megoldások fűződnek, amelyek évtizedekre meghatározták az elektronikus hangzást a magyar zenei életben.
A csapat június 20-án izgalmas koncertre készül: együtt lépnek fel a Pál Utcai Fiúk nevű zenekarral a Budapest Parkban. A véletlen úgy hozta, hogy eddig fesztiválokon is szinte alig találkoztak, most azonban közös blokkok is lesznek a műsorban. A KFT-vel ezen az estén fellép Gábor Andor UFO, Lengyelfi Eszter és a Vintage Dolls énekes trió is.
Fotók: KFT
