|
|
|
| Előadó: | Majka |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Majoros Péter Majka Csordás Zita |
|
Hegyi Dávid Vranik Krisztián |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Néha túl magas az ég, néha túl mély a szakadék
Színes nappalok után nemsokára jön az éj
Sokan látnak, mégis félsz belül egyedül
Mindenki küzd, van, aki folyton csak menekül
Reszketve ébredni egy hűvös kis szobában
Adni mindent, de kérni százszor hiába
Tudom, hogy sokan vívnak harcot a lelkükkel
Van, aki tervek nélkül él, van, aki bűnökkel
Van, aki hagyja, hogy az élet megdolgozza
Van, aki nem bírja, van, aki megoldja
Jóért jót várj, a törvényedből karma lesz
Ha érted legbelül, mindegy más hogy mit tesz
Érezd, hogy változik a sorsod, csak akarni kell
Tele az út tövissel, de menni kell
A hajnali fénnyel kelek
Egy újabb nap vár rám
Valaki egy dalt játszik a zongorán
A hang repít mindenen át
Veled a lelkem féktelen
Bennünk van a végtelen
Vigyázz!
Nem kell sokszor, csak egyszer hogy hibázz
Másnak lenni nem egyszerű, csak csináld!
Valaki megmutatja úgyis az irányt, csak kiálts!
Megértheted egyedül a világot
Ha okos vagy, magadnak nem adhatsz tanácsot
Ki szól rád, hogyha a ködben majd eltévedsz?
Ki ad az élethez majd egy jó térképet?
Attól lesznek szépek majd a tegnapok
Hogyha felkészülten várod majd a holnapot
Sosem voltam magammal tudod elégedett
Mert a kudarc építi a jellemet
Nem létezik olyan, hogy messze van
Csak egy pár szó, és a tűz majd fellobban
Lehet egy hívás, egy ölelés, egy kacsintás
Lehet egy dal, ami egy picikét hamiskás
A hajnali fénnyel kelek
Egy újabb nap vár rám
Valaki egy dalt játszik a zongorán
A hang repít mindenen át
Veled a lelkem féktelen
Bennünk van a végtelen
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
