|
|
|
|
|
Csaszy:
Itt ülök egy hintán és lógatom a lábam.
Lassan oda minden, amit eddig kitaláltam.
Számolom a napokat és egyre több a vágyam.
Sok mindent halasztottam, mert mindig hezitáltam.
Teljesen bezártam és már nem érdekel semmi.
Kerestelek sokszor, meg próbáltam nevetni.
De nem vagyok most boldog, mert letörték a szárnyam.
Az én szívemben tél van, akkor is ha kint nyár van.
Túl sokat vártam, boldog szeretnék lenni.
Becsukni a szemem, mély levegőt venni.
Elhinni, hogy vége, lemosni a ráncot.
Ha szabad kezet adtok, én is letépem a láncot.
Hogy hadd legyek utazó, mindenbe benne levő.
Vagy egyedül egy tömeg, mert abban van az erő.
Hadd legyek már szabad, mert már minden fal barátom.
És ha el is vesztek mindent, az életem sajátom.
Csaszy, Rön'e ref.:
Nem vagyok boldog,
Hiába láttad tegnap a posztot az instán.
Nem is én voltam. /Az nem/
Csak egy kép ami szótlan, hogy ülök a hintán.
Csaszy:
Éjjel három múlt és a szemem se rebben.
Ilyenkor nem kérdezi senki se hogy: Minden rendben?
Csak pörgetem a feedet, ahol tökéletes minden.
Már homályosan látok, mint egy tök életlen filmben.
De nem vagyok még álmos, csak sírdogál a város.
Szirénázó fények, mintha ez lenne szokványos.
Amit érzek az káosz, amit látok botrányos.
Hidd el nem vagy egyedül, mindenki magányos.
Még mindig nem alszom, telóval világítok.
A kezemben a kormány, csak nem én irányítok.
Ez egy hullámvasút, amit gyerekként még bírtam.
De jobb lenne csak fel és mindenképpen síkban.
Most egész éjjel játszok, meg évadokat nézek.
És táncolok ha úgy van, pedig nem is vagyok részeg.
A lakat nem motivál, nincsen mozi, se bár.
Van aki profitál, de nincs új story se már.
Csaszy:
De nem vagyok boldog, nem, nem, nem vagyok boldog
Hazudtam már eleget.
De nem vagyok boldog, nem, nem, nem vagyok boldog
Csak játszom a szerepet.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
