|
|
|
A gyorsétterem asztalán otthagyott bizonyítvány
Társadalmi érzék egyes, évismétlés szimplán
Érdektelen, unott arcú flegma kiskirályok
Holdudvaruk árnyékában kérdőn félreállok
Ösztönöktől önműködő szabad, konok szellem
A kétes igazság ízétől hangoskodó jellem
Szégyentelen büszkeségük ünneplését látván
Önhittségük világszerte terjed mint a járvány
Nem csak te vagy, itt nem csak te vagy
Ez furcsa lehet neked de itt más is él
Nem csak te vagy, itt nem csak te vagy
Hát hallgasd meg a másikat, hogy mit beszél
Nem csak te vagy, itt nem csak te vagy
Ez furcsa lehet neked de itt más is él
Nem csak te vagy, itt nem csak te vagy
Hát hallgasd meg a másikat, hogy mit mesél
Ha a lábamon lépkedsz néha vagy csak keresztül nézel rajtam
A létjogosultság bűvkörében is önmagad hallod e zajban
Hogy felvett szerepek vagy minták? Az mit sem számít végül
De jó szándékú szavaim fogadd intő segítségül
Magaslóról prédikáló, öntelt páviánok
A fényes páncél mindhiába, Isten figyel rátok
Az üszkös, kopár csatatéren lehet nálad fegyver
De a mindenható igazságot le nem győzi ember
Nem csak te vagy, itt nem csak te vagy
Ez furcsa lehet neked de itt más is él
Nem csak te vagy, itt nem csak te vagy
Hát hallgasd meg a másikat, hogy mit mesél
Nem csak te vagy, itt nem csak te vagy
Ez furcsa lehet neked de itt más is él
Nem csak te vagy, itt nem csak te vagy
Hát hallgasd meg a másikat, hogy mit mesél
