|
|
|
| Előadó: | Lil G |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Laskai Lili (Lil G) Oláh Norbert |
|
Laskai Lili (Lil G) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nem csillapodnak a gondolatok
A fejemben túl nagy a zaj
Fáj mindenem, lassan halott vagyok
Nem tudom, mi most a baj
Hangosan hallom a szívverésem
Segítséget kellett most már kérnem
Tudtam, hogy egyszer el fogsz jönni értem
És nem hagyod, hogy elvesszek a sötétben
Nem fogom még egyszer végigjárni
Azt az utat, ahol meg kellett állni
Nem fogok már a boldogságra várni
Elfogadom, néha meg kell hátrálni
Kiállok magamért, mindig így tettem
Nehéz volt sokszor, de mégis erőt nyertem
Tudtam, hogy a jóért tovább kell mennem
Nem adtam fel, de megtört a lelkem
Fejben kinyírtam most a legtöbb gondot
Jobban leszek egyszer, mindig ezt mondom
A rengeteg fájdalmat magamba fojtom
Tovább megyek az úton, és a keresztem hordom
Nem csillapodnak a gondolatok
A fejemben túl nagy a zaj
Fáj mindenem, lassan halott vagyok
Nem tudom, mi most a baj
Ha még nem mondtam volna ki, én most kimondom
Akármi fáj, én azt magamba fojtom
Inkább emésszen, ne kelljen panaszkodnom
Ne kelljen senki lelkébe kapaszkodnom
Gondolok arra, milyen volt gyerekként
A tükörbe nézve nem láttam magam vesztesként
Anyu megmondta, hogy muszáj vigyáznom
Meg kell egyszer tanulnom magamért is kiállnom
Az élet egy nagy hullámvasút
Minek a vége nem mindig egy alagút
A lelkemben él a háború
Emiatt ok nélkül sokszor beborul
Tarts ki, nem muszáj a könnyeidet most takarni
Nem muszáj magadat mindig boldognak mutatni
Add ki, mutasd meg, hogy vannak napok
Mikor szabad a világtól elszaladni
Nem csillapodnak a gondolatok
A fejemben túl nagy a zaj
Fáj mindenem, lassan halott vagyok
Nem tudom, mi most a baj
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
