|
|
|
| Előadó: | Illetve Zenekar |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Márkus Rita |
|
Márkus Rita |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse1:
Érzi a dühöt, a keze megrándul.
Öklét emeli, szurkolnak hátul.
Beszél a lelke, ordít a teste.
Vissza-vissza pattan, az ütés elérte.
Kérdezik tőle, hogy érzi magát?
Monokli kékül, szűk lett a kabát.
Amit rá adott, egy másik élet.
Előtte jó volt, az már semmivé lett.
Refr:
Szelvényre ikszet, lélekbe szép szót,
Testedre írást, vész esetén a gombot.
Veszély!!! Veszély!!! Veszély!!!
Itt jön a veszély!
Verse2:
Most kialszik minden, nem világít,
Az ütéstől görnyed, a szava megrándít.
Megfog egy kardot, a hasába mártja.
A vérét lenyalja, az egészet kihányja.
Kérdezik tőle, hogyan lesz tovább?
Felnéz az égre, és közli, hogy odaát.
Csúszik a padlón, elér a kádig.
A tükör leesik, a szilánk a szívébe áll így.
Refr:
Szelvényre ikszet, lélekbe szép szót,
Testedre írást, vész esetén a gombot.
Veszély!!! Veszély!!! Veszély!!!
Itt jön a veszély...
Verse3:
Most kialszik minden, nem világít
a teste a csempén, Kékessé válik.
Behúz egy x-et a halál listára,
Odaát integet, a fekete öves már várja.
Veszély!
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
