|
|
|
|
|
| Előadó: | Fontos@szöveg |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fábián Szilárd (F) |
|
Fábián Szilárd (F) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hol a hatvanhetes a hatoshoz ér,
Ahol alszik az utca, alszik a tér.
Hol rejteket kapsz és börtönöd marad,
Hova visszatérhetsz, bárhova szaladsz.
Ruhámon a port Én onnan hozom,
Ha érték ez, hát van vagyonom.
Szeretem, s ha megöl, nem baj legyen,
Mert a város ahol élek az én Szigetem.
Nem csak otthon, emlék, szép napok,
Hanem hús és vér, ami én vagyok.
Itt enyém a sétány miénk a tér
Az iskola egy életet ér:
Lélegzek még, de fojtogat,
Hogy köd leszek s kihűlök egy kő alatt.
Menekülni kéne, de mégis maradok,
vagy ha megyek, hát viszek egy jókora darabot!
Gondolja a srác, amíg támasztja falat,
Csak áll és vár, s ha már ő sem marad
Majd őrzik lábnyomát az örök kövek
Bevésve jól, hogy itt született
Ahol az út a falakhoz simul:
Csak Vár az ott mozdulatlanul;
Meg egy sétány, és néhány tér,
Alatta felitatott sikoly, remény és vér...
Hogy, amíg csordogál ez az időtlen patak
A kevés újból és újból a tengernek szalad
És elmondja majd ahova ér,
Hol a hatvanhetes a hatoshoz ér
Ott az a hely és ott a remény,
Hogy érdemes volt, érdemes még...
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
