|
|
|
| Előadó: | Szakács Gergő |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csöndör László "Diaz" Szakács Gergő Molnár Csaba (Fura Csé) |
|
Csöndör László "Diaz" Szakács Gergő |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A semmiből jövünk, senki nem születik nagynak
És eleinte szinte csak akadályok vannak
Még túl sok a fal, arra megyünk, amit hagynak
Végül az lesz a cél, amit majd mi hívunk annak
Mellettünk vannak, de nem segíthet senki
Hogy a bőrünkön érezzük, mennyit jelent 1 centi
Mert semmi sem történik magától
A fájdalom nem, a félelem meggátol
Nagy áttörésre várva, csak hibát hibára
Halmozunk, ámde nem volt hiába
Semmi, tanulunk belőle, hisz
Csak az számít, ami minket előre visz
Hogy könnyű legyen, sose kértem
Más nem tehet semmit értem
Mert a tetteken kívül
Minden más ámítás
Kétoldalú minden érem
Le csak fentről eshetsz, és az élen
Sem állhatsz úgy, ha a mélyben
Még nem voltál
Mire térképre kerültem, lekopott a cipőm orra
Ahhoz, hogy rajta lehessek, le kellett sétálnom róla
Inkább a nehéz út kell, mint a kitaposott
Az akarat útitárs volt, hogy a mélyből visszahozott
Jöhet 100 pofon szembe, ha 100 fokon égek
A lényeg, hogy csendben, mély lábnyomot téve
Menjek, és ne álljak meg féltávnál
Nagy álmokkal érkeztem, és van még pár a céltáblán
Hiszem, hogy az idő a ring őre
Kesztyűt húzok, ha felkérnek az utolsó keringőre
Mert ha magunk mögött hagyunk mindent
Amit teszünk, csak az marad itt lent
Hogy könnyű legyen, sose kértem
Más nem tehet semmit értem
Mert a tetteken kívül
Minden más ámítás
Kétoldalú minden érem
Le csak fentről eshetsz, és az élen
Sem állhatsz úgy, ha a mélyben
Még nem voltál
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
