|
|
|
Ott, hol a fényhez ér a halál
Egyetlen kép mind, amennyi fáj
Úszik az álmon, mint a hajó
Régen múlt elfelejtett szó
Emlékidőkön túl való
Kint a haragból éled a szél
Bentről a békém hozzád elér
Végül az út majd egybe talál
Látlak, hol jár minden vihar
Várlak, hol nincs már semmi baj
Nézd, hova tűnik, nézd hova száll
Tegnapban bújik, holnapban fáj
Miért van így, többé nem keresem
Csak szorítsd jól a két kezem
Ölelj, ha hív a végtelen
S ha könny majd elborít
A véget nem kell, hogy hidd
Mert jön majd egy újabb tánc
Sötét éj után
Lettél a fény a sorsom felett
Minden csillag hozzád vezet
Nézd hova tűnik, nézd hova száll
Tegnapban bújik, holnapban fáj
Végül az út majd egybe talál
Ölelj, ha hív a végtelen
Ölelj, ha hívni képtelen
Minden világon át, velem
