|
|
|
Nem volt mindig, s nem lesz ugyanúgy
Nem ez a Hold néz valahol rád
Hol vagyok én, és hol vagy már
Ha nem jöttél a szerelmem után
Vérző szívünk, apró Trianon
Szakad a kép és szakad egy lánc
A tegnapi szél nem fúj már
S Te elbújtál, betakart a homály
A házakból figyel a fény
Nem számol veled a napvilág
Ahol a Földön jár
Csak néz, az aki bennem lát
Miért ölelek át minden fát
Csak érzés minden, ront és felemel
Minek az út és minek a ház
Hol vagyok én és hol vagy már
Csak álom volt ez az utazás
Emlékünk viszi a víz
Mit eltéptünk lepi az óceán
S csörög az óránk..
Nem volt mindig, s nem lesz ugyanúgy
Viszi a lábunk idegen tánc
Az éjjeli vágy nem szól már
Ha hozzánk bújt ma a holnapután
