|
|
|
| Előadó: | Giajjenno |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Molnár Ádám (Giajjenno) |
|
Tran Duc Anh |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Semmi nem számít az úton
Csak a család
Ameddig tart a kezem
Addig bízd csak magad rám
Az élet mindig nehéz
És túl sok az akadály
De remélem majd büszkén mondod
Ő az én apám
Tudod, hogy elfáradtam
az utamon már kicsit
Az emberek csak néznek,
és hogy ismernek, azt hiszik
Mik ezek az autók,
meg mi ez a sok arany?
Amit látnak a pénz,
de azt nem, hogyha munka van
Mert apa mindig menetel,
és apa mindig hajt
Ha feléd jön a baj,
majd én megölöm a bajt
Egy harcos leszel te is,
ahogy a bátyád és én
Szájmaszkok között születtél,
a világ karantén
Csak egymásban bízhatunk
mindig, ezt sohase felejtsd
Az élet nem lesz könnyebb,
a hátunkon ott a kereszt
Matteonak leírtam
mindent, amiben hiszek
Az otthon mindig meleg,
de kívül a világ hideg
Tudod, történhet bármi,
de az élet nem vár sose
És felfele nézz,
hogyha nem visz az út csak lefele
De mindig van egy haza,
és mindig itt lesz apa
Emlékezz, hogy a saját véred
nem hagy cserben soha
Semmi nem számít az úton
Csak a család
Ameddig tart a kezem
Addig bízd csak magad rám
Az élet mindig nehéz
És túl sok az akadály
De remélem majd büszkén mondod
Ő az én apám
Tudjátok, hogy értetek
mindent azonnal dobnék
Kit érdekelnek díjak
meg szponzorok, nagy lóvék,
milliós nézettségek
és a trending első hely
Ha baj van, akkor
semmi más nem kell
Csak annyit kérek uram,
hogy a könnyünk szárítsd fel
A mi életünk más, mert apa szemébe'
gyerekként volt egy látomás
Egy kirakatban élünk,
amit kívülről figyelnek
És úgy ítélnek meg minket,
hogy tényleg nem ismernek
Egy autogram kell,
és mellé kéne még egy fotó
A csillogás alatt mélyebben
néha ott a pokol
A saját életedért
soha ne másokat okolj
Itt rabszolgának nevelnek,
de sose legyél fogoly
A becsületes út az mindig
hosszabb, mint a bűnös
Az ölelés az széles,
de mindegyik cella szűkös
Csak előre visz az utunk,
márványon vagy sárba'
Mindig nézd a hátadat,
de soha ne nézz hátra
Semmi nem számít az úton
Csak a család
Ameddig tart a kezem
Addig bízd csak magad rám
Az élet mindig nehéz
És túl sok az akadály
De remélem majd büszkén mondod
Ő az én apám
2027. január 30-án az MVM Dome színpadán mutatja be Geszti Péter eddigi legnagyobb szabású koncert produkcióját, a POPTIMISTA SHOW-t.
Az új show Geszti legfrissebb zenei korszakát foglalja össze: disco, funk és rap találkozik pozitív energiával, új dalokkal és korszakos slágerekkel, egy látványos, nagyszabású produkcióban.
A Geszti Péterhez kapcsolódó dalszövegek itt.
A POPTIMISTA nem nosztalgiaest. Bár Geszti hamarosan megjelenő, POPTIMISTA című albumának dalai a hetvenes–nyolcvanas évek ropogós disco és funky világából merítenek, a szövegek és az üzenet nagyon is a jelenről szólnak.
Ez a zenei világ nem visszafelé néz, hanem előre: felszabadító, táncos, közösségi élményt kínál egy olyan korszakban, amikor erre különösen nagy szükség van.
A koncert különleges jelentőséggel bír azok számára is, akik ott voltak a dupla telt házas Geszti Sixty Aréna show-n. Az a produkció mérföldkő volt Geszti koncertjeinek történetében; a POPTIMISTA SHOW erre az élményre épít, de nem ismétel – hanem emeli a tétet. Nagyobb térben, új zenei anyaggal, új vizuális koncepcióval viszi tovább azt a közösségi energiát, amely a Sixty koncerteket jellemezte.
A POPTIMISTA SHOW középpontjában a tánc, a felszabadulás és az együttlét áll. Akár a tánctéren, akár ülve, énekelve kapcsolódik be a közönség, az este közös élménnyé válik. Geszti koncertje egyszerre szól az új dalokról és azokról a slágerekről, amelyek generációk számára váltak meghatározóvá – új hangzásban, új lendülettel.
„A POPTIMISTA számomra nem csak egy koncert cím, hanem egy döntés.
Döntés amellett, hogy ebben a zavaros, bizonytalan világban nem bezárkózunk, hanem nyitunk egymás felé, a pozitív gondolkodás felé, a popzene erejével.
Ez a show arról szól, hogy együtt, zenével, tánccal és humorral visszavesszük azt az energiát, amit a hétköznapok gyakran el akarnak venni tőlünk.” - Geszti Péter
„A diszkózene nem póz volt, hanem felszabadított minket, amikor táncba vitt.
Engem ez érdekel: hogyan lehet ezt az egyszerű életigenlést újra megszólaltatni, mai szövegekkel, mai dalokkal. Ezért mondom, hogy nekem a poptimizmus nem retro – ez a holnap nosztalgiája.” - Geszti Péter
