|
|
|
| Előadó: | Utam Zaja |
|---|---|
| Album: | Utam Zaja |
| Megjelenés: | 2018 |
| Hossz: | 11:21 |
| Szövegírók: |
Szoboszlai Csaba |
|
Szoboszlai Csaba |
|
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Art Rock |
| Címkék: | Keressük! |
Madarak I - Délibáb
Rekken a hőség,
És rebben a kétség
Csak egy falkányi madár,
Ki a sivatagnak homokján jár
A levegő megremeg,
Porördögként felnevet
Honnan jöttek ők?
Nyomaikat már elfedte a szél
Az örök ítélet:
Egy hamis ígéret
A messzi délibáb
Csak a szemükben él, nem hoz feloldozást
A lábak feszülnek,
De mégsem repülnek
Hogyan is tehetnék,
Ha velük ezt már elfeledtették?
Madarak, madarak, szárnyaszegett madarak
Néhány kismadár
Testvérük húsába váj
Ha egyik társuk földre hull,
Testén a többi vakon átvonul
Van, aki élre tör,
Serleget vérrel töröl,
Ki másnak vermet ás,
Vétlen főre űz felfordulást
Néhány vén bagoly
Az igazságról szónokol,
De akinek mesélnék,
Tojáshéjjal tömték be a fülét
Sokakon nincs már toll,
Bőrük szürke, mint a por,
De magukra öltik másét,
És így törnek ki saját nyomorukból
Hamis célok, hamis vágyak,
Áldoznak a délibábnak
Hamis célok, hamis vágyak,
Mit meg soha nem találnak
Madarak II - Gépezet
Szürke felhők rejtekében,
Felső világ mélységében
Halk ricsajba bújva szállnak
Őrzői a földi nyájnak
Észlelnek és megtalálnak,
Érzékenyen kalibrálnak
Limbo-rendszer káoszában,
Gépezetük fémzajában
Néhány morzsa elég ahhoz,
Mi a fejben nagy zűrt okoz
Karmuk, csőrük éle csillan,
Messzebb ér, mint létük illan
Amíg lentről föl nem látnak,
Addig vígan koordinálnak
Penge szárnyuk erdejében
Árnyékolnak egyvégtében
Madár elme fényben ragyog,
Eltakarják hát a Napot
Madarak III - Éden
És csak sodródik a nyáj az ében égisz alatt
Néma torkon akadt a vágy, többé nem hagy el ajkakat
Nyomaik mederjében változatlan pattog a por
Sivár végzetükkel idő és sors többé nem dacol
Csodát szül az élet,
Ha vágyik rá a lélek
Egy madár az égre nézett,
Önmagánál többet érzett,
Százezer toll egységéből
Egy hajlott el, éppen akkor,
Szűkül szeme, szíve tárul
Naptöredéknek látványától
Felismervén, merre tartott,
Kényszer-álma összeomlott,
Igaz fények emlékével
Álnok képet összezúzott,
Falka-énjét kőbe zárta,
Égnek áldását kívánta,
Elindult a vakvilágba
Igazságra éhen várva
Egyre messzebb látta már a múltat háta mögött,
Őrölte csak őt a magány a kétség dűnéi között
Oázis nem várta a horizontnak fiát,
Csak a vágy karolta át a gondolat áldozatát
Addig törve hajtott, míg élte el nem apadt,
A földet mosta könnye, míg el nem múlt a pillanat,
A könny, mit szenvedés szül, a felszín alá hatol,
És a vég vidéke egyszerre virágba borul
Végül megértette hát
A léti diszharmóniát:
Az Éden, amit vágyott, kísérte útján, körülötte volt
Madarak, madarak,
Szárnyaszegett madarak vagyunk
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
