|
|
|
|
|
| Előadó: | Utam Zaja |
|---|---|
| Album: | Utam Zaja |
| Megjelenés: | 2018 |
| Hossz: | 11:21 |
| Szövegírók: |
Szoboszlai Csaba |
|
Szoboszlai Csaba |
|
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Art Rock |
| Címkék: | Keressük! |
Madarak I - Délibáb
Rekken a hőség,
És rebben a kétség
Csak egy falkányi madár,
Ki a sivatagnak homokján jár
A levegő megremeg,
Porördögként felnevet
Honnan jöttek ők?
Nyomaikat már elfedte a szél
Az örök ítélet:
Egy hamis ígéret
A messzi délibáb
Csak a szemükben él, nem hoz feloldozást
A lábak feszülnek,
De mégsem repülnek
Hogyan is tehetnék,
Ha velük ezt már elfeledtették?
Madarak, madarak, szárnyaszegett madarak
Néhány kismadár
Testvérük húsába váj
Ha egyik társuk földre hull,
Testén a többi vakon átvonul
Van, aki élre tör,
Serleget vérrel töröl,
Ki másnak vermet ás,
Vétlen főre űz felfordulást
Néhány vén bagoly
Az igazságról szónokol,
De akinek mesélnék,
Tojáshéjjal tömték be a fülét
Sokakon nincs már toll,
Bőrük szürke, mint a por,
De magukra öltik másét,
És így törnek ki saját nyomorukból
Hamis célok, hamis vágyak,
Áldoznak a délibábnak
Hamis célok, hamis vágyak,
Mit meg soha nem találnak
Madarak II - Gépezet
Szürke felhők rejtekében,
Felső világ mélységében
Halk ricsajba bújva szállnak
Őrzői a földi nyájnak
Észlelnek és megtalálnak,
Érzékenyen kalibrálnak
Limbo-rendszer káoszában,
Gépezetük fémzajában
Néhány morzsa elég ahhoz,
Mi a fejben nagy zűrt okoz
Karmuk, csőrük éle csillan,
Messzebb ér, mint létük illan
Amíg lentről föl nem látnak,
Addig vígan koordinálnak
Penge szárnyuk erdejében
Árnyékolnak egyvégtében
Madár elme fényben ragyog,
Eltakarják hát a Napot
Madarak III - Éden
És csak sodródik a nyáj az ében égisz alatt
Néma torkon akadt a vágy, többé nem hagy el ajkakat
Nyomaik mederjében változatlan pattog a por
Sivár végzetükkel idő és sors többé nem dacol
Csodát szül az élet,
Ha vágyik rá a lélek
Egy madár az égre nézett,
Önmagánál többet érzett,
Százezer toll egységéből
Egy hajlott el, éppen akkor,
Szűkül szeme, szíve tárul
Naptöredéknek látványától
Felismervén, merre tartott,
Kényszer-álma összeomlott,
Igaz fények emlékével
Álnok képet összezúzott,
Falka-énjét kőbe zárta,
Égnek áldását kívánta,
Elindult a vakvilágba
Igazságra éhen várva
Egyre messzebb látta már a múltat háta mögött,
Őrölte csak őt a magány a kétség dűnéi között
Oázis nem várta a horizontnak fiát,
Csak a vágy karolta át a gondolat áldozatát
Addig törve hajtott, míg élte el nem apadt,
A földet mosta könnye, míg el nem múlt a pillanat,
A könny, mit szenvedés szül, a felszín alá hatol,
És a vég vidéke egyszerre virágba borul
Végül megértette hát
A léti diszharmóniát:
Az Éden, amit vágyott, kísérte útján, körülötte volt
Madarak, madarak,
Szárnyaszegett madarak vagyunk
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
