|
|
|
|
|
| Előadó: | PLASTICOCEAN |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pap Gergő (PLASTICOCEAN) |
|
Cihlár Helmut Pap Gergő (PLASTICOCEAN) Kocsis Dániel Csordás Bálint |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Keresem-kutatom minden éjjel,
várom, hogy visszatérjen.
Nem értem, miért nem érzem,
félek, hogy nincs esélyem.
Rohanok-szaladok az árral szemben,
mindig csak előre néztem,
Úgy érzem nincs tovább,
a múltam újra visszaránt.
Szétzúzott szótlan téglafal,
ami mindent tisztán eltakar,
Fuldoklom, nem lélegzem,
zárva tartják mind a két szemem.
Bujdosom, takarom a lelkem,
megkövezve szépen csendben,
Úgy érzem nincs tovább,
a múltam visszaránt...
Egy érzés – ami mindig fogva tart
Az elmém – ami átkoz szüntelen
A múltam – mindig feldühít
és rontást hoz rám majd a hűvös végtelen
Vágyódó kínzó ébredés,
mint a jól célzott szívlövés,
Álmomban nincsen szívverés,
nincs fegyver - nincsen ébredés.
Itt állok mégis bűntelen,
indulok vár rám a végtelen,
Túl erős fojtó érzelem,
félek, ez túl sok most nekem.
Egy érzés mindig visszatart,
érzem, hogy túl sok itt a zaj,
Üres falak között létezem,
olyan durván húzzák két kezem.
Nem tudom mit tegyek,
a lelkem a képzelettől remeg,
Túl erős fojtó érzelem,
félek ez túl sok...
Egy érzés – ami mindig fogva tart
Az elmém – ami átkoz szüntelen
A múltam – mindig feldühít
és rontást hoz rám majd a hűvös végtelen
Túl sok itt a zaj...
Egy érzés – ami mindig fogva tart
Az elmém – ami átkoz szüntelen
A múltam – mindig feldühít
és rontást hoz rám majd a hűvös végtelen
Már látom – túl sok itt a zaj
És hallom – új nap nem vár
A múltam elfelejthetném,
eltűnik majd és a lelkem féktelen
Túl sok, túl sok itt a zaj...
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
