|
|
|
[Refrén]
Tudod, sokan nem hittek a kislányban
De nem baj, én így is megcsináltam
Nem kellett, hogy fogjátok a kezem
Ami az enyém, azt mindig elveszem
Sajnos, nem sokan mondhatják el azt, amit én
Hogy az agyam mindig egy dolgon pörgött, a zenén
Tudtam, hogy egyszer majd kitörök a szarból
Az én terepemen igazság folyik a csapból
Ha zuhantam, nem nyúlt értem biztos kéz
Amikor kezdtem, nem volt a tárcámban pénz
Nevettek rajtam, hogy mi ez az egész
Hogy ebből a kislányból soha nem lesz zenész
Elértem mindent, amit akartam
A jó mellett a szart sem tagadtam
Mindenki csak köpködni tudta a nevem
Mai napig köpik, csak már észre sem veszem
A saját dolgom teszem, mert több lett az eszem
A sok kamu miatt tartom nyitva szemem
Nevess csak tovább, de feat-re ne kérj fel
És próbálj meg támadni végre igazi érvvel
[Refrén]
Tudod, sokan nem hittek a kislányban
De nem baj, én így is megcsináltam
Nem kellett, hogy fogjátok a kezem
Ami az enyém, azt mindig elveszem
Én nem fogom előadni, ami nem igaz
Bevallottam, hogy néha a bűn volt vigasz
Nem vagyok szent és nem is leszek az
De tévedni és feladni sosem ugyanaz
Sok ember szemében csak egy senki leszek
Csak azt fogják észrevenni, hogy ha rosszat teszek
De bármit teszek, tudom ember maradtam
Ezzel sikert arattam, mert hittem magamban
Fordulhatnak ellenem, már úgysem érdekel
Nálam hazug szavakkal semmit nem értek el
Most azokkal tolhatom, akiktől sokat tanultam
Ők látják azt, hogy a sikertől meg nem vakultam
Nem vitt el engem soha rossz irányba a pénz
Maradtam az utamon, megcsináltam, és kész
Oltott a szakma, hogy egyszer eltűnök
De több, mint két év után most belelendülök
[Refrén]
Tudod, sokan nem hittek a kislányban
De nem baj, én így is megcsináltam
Nem kellett, hogy fogjátok a kezem
Ami az enyém, azt mindig elveszem
