|
|
|
| Előadó: | Bródy János |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bródy János |
|
Bródy János |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tűz van babám, ez volt a címe
egy régi csehszlovák filmnek
Be is volt tiltva évekig
hogy ne rontsa el a kedved
Tűz van babám, ez volt a film
és bár a rendező
Egy év múltán már lelépett
még most is idézhető:
A szépségverseny dugába dőlt
mert a lányok elmenekültek
S a tűzoltóbál éjszakáján
a házak porig leégtek
S a tombola, mint lakmuszpapír
mutatta fel a rendszert
A lényegét, hogy fogadjuk el:
Aki nem lopott, az nem nyert
Ez persze régen volt és eltelt sok-sok év
mindez ma már emlék csupán
És közben felnőtt lett egy újabb nemzedék
és bennük él a hagyomány, az ám
Hisz most is maszkabálba járunk
csak más a jelmezünk
A naftalinból kivett kabátban
játsszuk el szerepünk
S ha pávatollas táncosunk
megint enerváltan átvert
Ma is csak annyit mondhatunk, hogy
Aki nem lopott az nem nyert
De nem tarthat örökké a tánc
a kalózkirály körül
S hogy ki áll az álarcok mögött
az hajnalban kiderül
És belátja végül mindenki
az Isten bottal nem vert
Attól koldul itt a nép, hogy
Aki nem lopott, az nem nyert
Tánc:
Egyet jobbra, kettőt balra
Álljon félre, aki nem bírja
Egyet balra, kettőt jobbra
Kezeket nem a zsebekbe tartva
Elegánsan mosolyogva, szépen
Gáz van babám, lehetne címe
egy folytatásos filmnek
Ami rólunk szól sok éve már
és ki tudja, hogy ér véget
Halálos tánc az életünk
ez a legújabb folytatás
Csak a szívünk mélyén él a remény
hogy lesz majd változás
Hisz az ígéret mindig arról szól
Másképp lesz ezután
Hogy tisztességgel játszunk majd
az össznépi tombolán
Jöjj el hát, szabadság
Te szülj nekem rendet
De nehogy már megint az legyen
Nehogy már megint az legyen, hogy
Aki nem lopott, az nem nyert
Na ne!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
