


| Előadó: | averseslány |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |

Újra beborít a csend,
de többé nem lehetek már lent.
Miért van, hogy a szív nem felejt,
és mindig győz az ész felett?
Ilyen a szerelem: mondják.
De azt ők sem tudják,
hogy miért van ott
minden bornak az alján,
a csillagokban,
minden víznek a partján.
Álmatlan éjszakákban,
mikor csak arra vágytam,
hogy együtt a semmibe
csak mi ketten,
egymásba bújva elveszetten.
Újra élni mindent,
amit eltemettél ott bent,
egy újabb pofontól, csalódástól,
s nem látsz már ki a félhomályból.
Miért van az, hogy megőrjítesz?
Félsz -e attól, hogy elveszítesz?
Kell, hogy néha a fejedben járjak,
ha álmaimban csak Téged látlak.
Elengednél hogyha mennék?
Vagy megkérnél, hogy maradjak még?
Millió kérdés és csak csend a válasz,
nem engedem, hogy sírni láthass.
Mélyre húz a félelem,
nem engedi el a két kezem.
Zuhanok, de lehet csak tévedek,
szerelemtől részegen.
A nyár is hideg és fénytelen,
szórakozik a végtelen,
fáj, de mégis élvezem.
Szerelemtől részegen.
Arcomon táncol a napsugár,
az időt régen nem érzem már.
Nélküled üres minden város, utca.
Ameddig nem jössz vissza újra.
Az élet egy másik oldala,
hol minden tett oly ostoba.
Az egyetlen remény ami éltet,
hogy valahol talán Te is ezt érzed.
Hogy szeretlek gyenge vallomás.
A szavakon túl nincs semmi más.
Az egyetlen remény ami éltet,
hogy valahol talán Te is ezt érzed.
Engem boldoggá teszel,
azzal, hogy tudom létezel.
Fáradtan nézem a kék eget,
ki tudja én mit jelent neked.
Miért van az, hogy megőrjítesz.....



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.