|
|
|
| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Somogyi Péter (Horus) Ács Róbert (Carp-E) Kovács Norbert Nyári Roland (Shady) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kiáltok de nem hallja senki,
Úgy érzem nem kapok levegőt,
Nem akarok egyedül lenni,
Miért nincs ugyanúgy mint ezelőtt?
Nem volt más, csak egy átlagos tinilány, még hinni akart amiben nem volna szabad,
Fogva tartják a kételyek, mert a tettek nélkül csak üresek a szavak,
Megpróbál majd a szemükbe nézni, de nem akarja látni amit láthatna,
A könnyek mögött csak az ígéretek, hiába kérdezne várna a válaszra,
Nem látták felnőni, mert nem értek rá, nem kislány már, ő is felfogta
Hogyha fontos lenne, meg számítana, nem hagynák magára, de megszokta
Mégis hatalmas lett az űr benne, folyton csak keresi a választ a miértre,
Senki sem érti meg milyen az, ha tizenévesen érzi magát teljesen kiégve,
Nem tudja mi az, hogy bízni másban, nevetni sosem, csak sírni láttam,
Nem kapaszkodott már, meg nem küzdött, mert nem tudta milyen ha a szív hibátlan,
Nem maradt más, csak hogy véget vet, ennek a mérgező életnek,
Vajon ki menti meg, ha senki sem hallja a sikolyát egy elveszett léleknek?
Kiáltok de nem hallja senki,
Úgy érzem nem kapok levegőt,
Nem akarok egyedül lenni,
Miért nincs ugyanúgy mint ezelőtt?
Én láttam a szemét a gyermeknek, mint egy kalitkában a szenvedő fogoly
Akit sebezni lehet, így tovább sebeznek, megfojtják a láncok, már nem megy a mosoly,
Gyengét bántani nagy dicsőség, a félelem ott van a torkában,
Nap mint nap éli át a terrort egy kitaszított lány az osztályban
Mindenhol sötét, minden hol árnyak, oda sodródik ahova viszi az ár,
Próbálna szólni, de a szülő nem látja, amit meg mond azt nem hiszi tanár.
A zaklatás vége egy műtét lett, a napjai egyre csak szürkébbek,
A kemény mag örül, ez mennyire menő, hogy mennyire a padlóra küldték le!
Még kevesebbet tart magáról, ha nem kell magának, hogy kellhet másnak?
Majd teltek az évek, és segítség nélkül nem lesznek nyomai a változásnak
Egy idő után már csak magát utálja, mert hagyta, hogy győzzenek a félelmek,
Csak a gyötrődés ami marad utána, mert ezt hívjuk annak, ne életnek.
Kiáltok de nem hallja senki,
Úgy érzem nem kapok levegőt,
Nem akarok egyedül lenni,
Miért nincs ugyanúgy mint ezelőtt?
Ez a mese Egy lányról szol de A története nem is annyira ritka
Jessicának jó szíve van csak az apja egy lecsúszott alkoholista.
Minden nap a keserűség meg a szégyen veti meg az ágyát,
Csak gyűlnek a számlák, de annyira futja, hogy minden nap verje a lányát.
Nincsenek barátok, nincsen szerelem, nincs boldogság, de magány van,
Kétségbeesetten keresi a kiutat a mélyből, de őrlődik magában.
Csak a bánat tapossa az árnyékát, szabadulni szeretne az emlékektől,
De egyre csak messzebbre taszítja magát a vágyott szebb élettől.
Bezárkózik, hogy ne tudja senki, de lassan megfullad a zajtól,
Ordítani tudna, de belenevelték, hogy a hallgatás megóv a bajtól.
Éjszakánként az utcákat járja, csak otthon ne kelljen lennie.
Nem tudja mit kezdjen az élettel ha az élet semmit nem kezd vele.
Kiáltok de nem hallja senki,
Úgy érzem nem kapok levegőt,
Nem akarok egyedül lenni,
Miért nincs ugyanúgy mint ezelőtt?
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
