|
|
|
|
|
| Előadó: | Szabó Gyula |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szilágyi György |
|
Hadai Győző |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hölgyeim és uraim, nagyérdemű publikum!
Ez a kétmázsás súly egy kézzel föl lesz emelve!
Firbli! (dobpergés) Hápp!
Hölgyeim és uraim, nagyérdemű publikum!
Ez a kétmázsás súly két kézzel lesz fölemelve!
Firbli! (dobpergés) Hápp! Hápp!
Hölgyeim és uraim, nagyérdemű publikum!
Ez a kétmázsás súly később lesz fölemelve!
Hölgyeim és uraim, nagyérdemű publikum:
Egy vándorcirkusz ócska padján ültem egyszer én,
csak ámultam csak bámultam, mint apró kis legény.
A szívemet elkábította a fényes csillogás,
még álmomban is megjelent a sok komédiás.
Nem láttam én, hogy rongyosak, hogy mindegyik szegény,
csak vonzott, vonzott szüntelen a taps, a lámpa fény.
S mikor elvonult a cirkusz egy szép nyári éjszakán,
én búcsú nélkül hagytam el a drága jó anyám.
Szívemben elvonul egy régi-régi nyár,
kezemben miden este szólt egy kis gitár.
Az élet állt előttem és a csillogás,
boldogan dalolt egy kis komédiás.
Mit bántam én, hogy éhezem, hogy rongyos lett ruhám,
mit bántam én hogy éjszakánként sír a jó anyám.
Szerelmes voltam akkor én, s a nyár is úgy virult,
egy komédiás lányért a szívem lángra gyúlt.
Az asszonyom lett, és a csókja volt az életem,
a cirkusznál is többet ért az én kis gyermekem.
Ha rágondoltam, könnyebb volt az esti nóta szó,
s úgy éreztem, víg komédiásnak lenni jó.
Szívemben elvonul egy régi-régi nyár,
kezemben miden este szólt egy nagy gitár.
Az élet állt előttem és a csillogás,
boldogan dalolt egy nagy komédiás.
Ám az évek múltak csendesen, s egy ősziéjszakán,
egy kis szobában bánatában meghalt jó anyám.
Asszonyom a csókjait rég másnak adja már,
egyetlen kis gyermekem, ki tudja merre jár.
Bohóc ruhám is megkopott és rongyos már nagyon,
fáradt ráncok ülnek mar a festett arcomon.
Szememnek fénye megvakult, hajam egész fehér,
a vén gitárom meghasad, holnap már nincs kenyér.
Szívemben elvonult egy régi-régi nyár,
kezemben fájdalomtól szól egy vén gitár.
Illúzió csupán a fényes csillogás,
álmodozva dalol egy vén komédiás.
Hölgyeim és uraim, nagyérdemű publikum.
Ez a kétmázsás súly már soha nem lesz fölemelve.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
