|
|
|
| Előadó: | Ruszó Tibi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csicsák Norbert |
|
Csicsák Norbert |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Néma csendben,
szürkeségben éltem életem
És azt reméltem,
hogy jobbat szánt a sors nekem
Majd eljöttél a semmiből,
s magányom messze szállt
Végre én is látok színeket,
megfordult a világ
Te vagy az egyetlen
kivel úgy érzem
elért a boldogság
Végre eljött a perc,
magadhoz ölelsz,
nem számít semmi más
Ígérd, hogy itt maradsz örökre,
s nem választ senki el
A menedék a szívemnek
mindig te leszel
Hallgatom ahogy mesélsz,
én nézlek szótlanul
A szívem minden fájdalma
szép lassan elcsitul
Nem félek már a holnaptól,
mert adtál új reményt
S a szép jövőt mi csak ránk vár
nem adnám semmiért
Te vagy az egyetlen
kivel úgy érzem
elért a boldogság
Végre eljött a perc
magadhoz ölelsz
nem számít semmi más
Ígérd, hogy itt maradsz örökre,
s nem választ senki el
A menedék a szívemnek
mindig te leszel
Lehet jönnek néha rossz napok,
ezt nem tudhatjuk még
De én itt leszek
és védelek
ne félj, ne félj
Te vagy az egyetlen
kivel úgy érzem
elért a boldogság
Végre eljött a perc
magadhoz ölelsz
nem számít semmi más
Ígérd, hogy itt maradsz örökre,
s nem választ senki el
A menedék a szívemnek
mindig te leszel
A menedék a szívemnek
mindig te leszel
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
