|
|
|
| Előadó: | Mozart musical |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi Michael Kunze |
|
Szilveszter Lévay |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(Cäcilia):
Aloysia!
(Lányok):
Na végre, mesélj!
(Aloysia):
A grófnő megtapsolt.
(Cäcilia):
Aztán?
(Aloysia):
Szólt, hogy "Kövess!"...
Dicséri hangom fennen...
(Cäcilia):
És?
(Aloysia):
Keblembe les!
A szoknyám alá nyúlt!
(Cäcilia):
Na és?
(Aloysia):
Jöttem!
(Cäcilia):
Miért hát?!
(Aloysia):
Mert undort éreztem én!
(Cäcilia):
A lányaim mily ostobák!
Senki kölcsönt már nem ad,
így nincs semmi kártyapénz!
Négy a lány, de egy sincs, ki a családra néz!
Az egyik énekel, de hasznot mégse lát!
A másik csúf, a nénje lusta és mind ostobák!
(Cäcilia és a lányok):
Mert egy tisztes jó család az nehezen él,
szorgalom meg tisztaság itt keveset ér!
Nem segíthet semmi, csak egy férfi, ha jő -
ezt a tisztes jó családot mentse ő!
(Fridolin):
Te asszony, győzelem!
(Cäcilia):
Mi van?
(Fridolin):
Van menekvés!
Mozart itt, Mannheimben van!
(Cäcilia és a lányok):
Ki?!
(Fridolin):
Ő kincset ér!
Már elhívtam és jön!
(Cäcilia):
Aloysia!
(Aloysia):
Mért pont én?
(Fridolin):
Egy ifjú sztárzenész!
(Cäcilia):
Mert te vagy a remek csali!
(Cäcilia és Fridolin):
Senki kölcsönt már nem ad,
így nincs semmi kártyapénz!
Négy a lány, de egy sincs, ki a családra néz.
(Cäcilia):
Constanze, készülj fel!
(Constanze):
Én mért?
(Cäcilia):
Biztosíték!
Mert hogy ha ez nem jön be...
(Fridolin):
...amaz bejöhet még!
(Mindenki):
Mert egy tisztes jó család az nehezen él,
szorgalom meg tisztaság itt keveset ér!
Nem segíthet semmi, csak egy férfi, ha jő -
ezt a tisztes jó családot mentse ő!
(Lányok):
Nagy titka még az anyácskának
gaz sértés pusztán,
mert ő mindig is nyíltan vedelt és mindig tisztán!
Hogy papa már kétszer is benn, a sitten ült,
koholmány az, úgy higgyék!
Egyszer ült csak a drágánk,
akkor is, csak, mert beköpték!
(Mindenki):
Mert egy tisztes jó család az nehezen él,
szorgalom meg tisztaság itt keveset ér!
Nem segíthet semmi csak egy férfi, ha jő...
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
