|
|
|
| Előadó: | Dögös Robi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Cigányzene |
| Címkék: | Keressük! |
Aj Feri elmegyek én aj Dombóvárra de kaszinózni
Út közben meg be is álltam te zsugázni
Elnyerték a lóvémat ezek a cigányok
Azzal mulatnak éjjel-nappal a kocsmába.
Aj mondta a Mártika, hogy tudsz ilyen de rossz lenni
Az életedet a 14-esre kellett feltenni
Aj megmondtam már jó előre
Hej kaszinó lesz sej ennek a vége
Aj Feri nem hallgattál a terhes feleségedre.
Hát de elmegyek én, kaszinó mellett nem kaszinózok
Mert ha kaszinózom, széjjel szórom családom
A kaszinózásnak meg kell lenni
Hát így megyek el én rollert hozni
Az asszonnyal meg az egész családdal.
Mondta a Márti, hogy hogy tudsz ilyen de rossz lenni
Életedet kaszinó mellett eltölteni
Elmondták már jó előre, Dombóvár lesz ennek a vége
Nem hallgattál a terhes feleségedre.
De elmegyek én, kaszinó mellett nem kaszinózom
Mert ha kaszinózom, széjjel szórom majd a családom
A kaszinózásnak meg kell lenni
Így megyek el én csóró lenni
Az asszonnyal és az egész családdal.
Vigyázz ezek cigányok, mégis ünnepelnek
Jól vigyázz te Feri ej nézem a kezedet
Hát bizonyisten te megy fel-le
De jól vigyázz te Feri ej nézem a kezedet
Bizony isten te megy fel
Halj meg, ha roma vér folyna benned,
Dombóvárról király lennél Feri
Jaj te merav
Mert báró vér folyik te benned
Ahol ott vagy király vagy te Feri jaj te merav
Aj mindig Feri te mondom néked
Szeret a Roli, meg a Robi téged
Szeretünk mi téged igazán
A jó istent arra kérem
Boldogságot adjon neked király sej devla le
A jó istent arra kérem
Kaszinózásban sok siker érjen
Figyelj, zsamo
De még azt mondják hogy nincsen cigány báró
De hazudtak
Hej a Ferike nagyon laza csávó
Ha a 8-ast meg bukta volna
Feri aranycipőben járna jaj devla le te merav
Ha a 8-ast fel dobta volna
Kaposváron király volna jaj devla le te merav
Hajj azt mondják, hogy nincsen cigány király
Pedig van
Aj a pozsonyi nagyon laza csávó devla devla le
Ha a 14-est bedobta volna
2500-zal fogtak volna jaj te Feri
Ha a 14-est meg dobta volna
3 milliót fizettek volna Feri jaj te merav
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
