|
|
|
| Előadó: | Házy Erzsébet |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Harsányi Zsolt Alfred Grünwald Julius Brammer |
|
Kálmán Imre |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(Taszilo = Sárdy János):
Mutasd a szép ruhádat kicsikém,
ha besötétedett, eljövök én.
Egy fogat lóval messze robogunk,
kirúgunk a hámból és rosszalkodunk!
(Marica = Házy Erzsébet):
Hová viszel szívem, remegek ám.
Merjek-e menni én, csacsi leány?
(Taszilo):
Csak ne kérdezz semmit, csak jöjj el velem,
gyere, siess, ahová hív a szerelem!
Ne szólj, kicsim, ne szólj,
csak hallgass, úgy válaszolj.
Nézz rám, hogy senki se értse más,
ez több, mint egy vallomás.
(Marica):
Ne szólj, ne szólj drágám,
csak szépen, nézz reám.
A szótlan szót is megértem jól,
ó, ne szólj, szívem, ne szólj!
Nos, idejöttem, szívem ide vont.
De ugye, nem fogsz bántani? Ó, mondd!
Tavaszi estén oly nagy a veszély,
ha egy távoli keringő halkan zenél...
(Taszilo):
A derekad remegve fogom át,
és a homályban szám keresi szád ...
(Marica):
Oly esdeklőn könyörgök, én Istenem...
Ne felelj, kicsi szívem, felel a csend!
Ne szólj,szívem, ne szólj,
csak hallgass, úgy válaszolj.
Nézz rám, hogy senki se értse más,
ez több, mint egy vallomás.
(Taszilo):
Ne szólj, ne szólj drágám,
csak szépen, nézz reám.
(Marica):
A szótlan szót is megértem jól,
ó, ne szólj, szívem, ne szólj!
(Együtt):
A szótlan szót is megértem jól,
ó, ne szólj, szívem, ne szólj!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
