|
|
|
| Előadó: | Házy Erzsébet |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Martos Ferenc |
|
Huszka Jenő |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(Gróf = Ilosfalvy Róbert):
Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel
Megérintém a kis fehér kezét
Bocsássa meg, ha bús tekintetemmel
Úgy esengem éltető derült tekintetét
Bocsássa meg, ha termetét csodálom
Ha részegülten szívom illatát
Bocsássa meg, hogy vakmerőn remélek
És ha százszor eltaszítna, százszor visszatérek
Könyörgöm bűnbocsánatát
Könyörgök szerelemért
(Lili = Házy Erzsébet):
A szeme ég, a szava éget
Elég, ó, elég, mert még elégek
Szinte kábító, fojtó a lég
Elég, ó, elég
(Gróf):
Boldogan halnék meg én
Csókot lehelve aranyhajára
Hattyú nyakára, vállára
Mély tüzű szeme párjára
(Lili):
Ez őrület, legyen eszén
A folytatást megtiltom én
Ó, mint tüzel a homlokom
Hallgasson el, parancsolom
(Gróf):
Szemednek tüzében szívem olvad
Elhagy már az erőm
Reszkető karommal átkarollak
Te édes, nagyszerű nő
Tündérnő
Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem
Erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen
Dús fű selyme legyen nászágyunk
És senki ne tudja, ne sejtse hol járunk
(Együtt):
Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem
Erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen
Dús fű selyme legyen nászágyunk
És senki ne tudja, ne sejtse hol járunk
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
