|
|
|
| Előadó: | Bruno |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.:
Érzi a tekintetemet nem kerek szemeket
Nem láttál ennél kerekebb feneket vágja a cseleket
Oldjál kereket nem kér egyebet told el a szekeret
Ver.1:
Amerre megy mindenki őt nézi űnem kell férfi a dolgát ő végzi
Nem érdekli semmi nem látom őt félni
Nem olyan könnyű egy táncra felkérni
Ülj vissza haver ez mindenkivel megesik tudod néha van az úgy,
Hogy a csiga elesik elmúlt már vége
Ne gondolj a múltra szedd össze magad
És próbáljuk meg újra vigyünk neki rózsát
Hozzuk ide rómát bármit meg tennék,
Hogy meg érezzem csókját
Indulok megint és teszek egy próbát
Ebben a körben én meg adom a módját
Addig a klubbot én el nem hagyom
Ameddig a számát én meg nem kapom
Ezért a lányért meg kell, hogy küzdjek
Vehetjük akár ezt személyes ügynek
Refr.:
Érzi a tekintetemet nem kerek szemeket
Nem láttál ennél kerekebb feneket vágja a cseleket
Oldjál kereket nem kér egyebet told el a szekeret
Meg bolondulok érte itt nem lehet vége
Meg kapnám végre nem is vesz észre
Nekem ő kéne más nem jön képbe
Itt nem lehet vége nem lehet vége
Ver.2:
Sok pali áll a sorba így állva bár ne próbálta
Át lettem vágva nincs semmi dráma
Felkérem egy táncra tudja mi az ábra
Hidd el már várta szemébe nézve
Mondok pár szép szót nem is figyel rám
Így kapcsolok a tempón kezénél fogva elhívom egy táncra
Nálam most nincs fék taposs a gázba
Magától eltol és fel hangon kérdez
„mit képzelsz magadról térjél már észhez
Még egyszer hozzá nem nyúlhatsz e kézhez
Hozzád én biztosan, hogy megyek férjhez”
Addig a klubbot én el nem hagyom
Ameddig a számát én meg nem kapom
Ezért a lányért meg kell, hogy küzdjek
Vehetjük akár ezt személyes ügynek
Refr.:
Érzi a tekintetemet nem kerek szemeket
Nem láttál ennél kerekebb feneket vágja a cseleket
Oldjál kereket nem kér egyebet told el a szekeret
Érzi a tekintetemet nem kerek szemeket
Nem láttál ennél kerekebb feneket vágja a cseleket
Oldjál kereket nem kér egyebet told el a szekeret
Meg bolondulok érte itt nem lehet vége
Meg kapnám végre nem is vesz észre
Nekem ő kéne más nem jön képbe
Itt nem lehet vége nem lehet vége
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
