


| Előadó: | Szörényi Szabolcs |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bródy János |
|
Szörényi Szabolcs |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | kocsmadal |
| Címkék: | Keressük! |

A dédapám, mint nagy kalandját, úgy mesélte még
Hogy egykor ő is vonatra szállt, mert várta a messzeség
És felidézte százszor is minden részletét
És elsorolta, hány fogásból állott az ebéd
Ilyen volt rég, ó, milyen szép, az étkezőkocsi
Ilyen volt rég, ó, milyen szép, az étkezőkocsi
Frakkos főúr mutatta meg fenntartott helyét
Az asztalon csupa porcelán és vörös plüss a szék
Az étlapon a díszes betűk büszkén hirdették:
Ez itt egy első osztályú fuvarozási cég
Ilyen volt rég, ó, milyen szép, az étkezőkocsi
Ilyen volt rég, ó, milyen szép, az étkezőkocsi
És Szabolcs felé a vonaton kerülget az éhség
Eszembe jut a dédapám, és szívembe mar a kétség
S hiába keresem, nem lelem a régmúlt illatát
S az étkezőkocsit
Behunyt szemmel látom, ahogy az étkezés után
Szivarra gyújt a dédapám az álmok vonatán
S a főúr széles mosolya arról biztosít
Hogy a borravaló a jegy árában bennfoglaltatik
Ilyen volt rég, ó, milyen szép, az étkezőkocsi
Ilyen volt rég, ó, milyen szép, az étkezőkocsi
És látom, ahogy a dédapám szivarja lassan ég
Míg megnyugtatóan zakatol a sínen a sok kerék
S a szemben ülő ifjú hölggyel társalgásba kezd
Ki elpirul, s nem sejti még, hogy a dédanyám ő lesz
Ilyen volt rég, ó, milyen szép, az étkezőkocsi
Ilyen volt rég, ó, milyen szép, az étkezőkocsi
És Szabolcs felé a vonaton kerülget az éhség
Eszembe jut a dédapám, és szívembe mar a kétség
S hiába keresem, nem lelem a régmúlt illatát
S az étkezőkocsit
És korgó gyomorral azt hiszem, csupán csak képzelem
A kislány, aki szemben ül, egy zacskót nyújt nekem
És pirulva bár, de szép szavakkal azt is közli még
Hogy szívesen osztja meg velem a sonkás szendvicsét
Ó, milyen szép, olyan mint rég, az étkezőkocsi
Ó, milyen szép, mi lesz itt még?



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.