|
|
|
| Előadó: | Dánielfy Gergő |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dánielfy Gergely |
|
Dánielfy Gergely |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A csönd az most nagy úr, a hibámból tanul
Megbíztam benned és szerettem vadul
Egy titkos ölelés, mi voltam neked én?
Kérdés, most menjek? A tévén csak reklám
A filmnek már vége és ülök egy padkán
Nem várt remegés, álomból felkelés
Én úgy hiszem, hogy van hitem
De adj erőt, hogy érezzem
Kell egy igaz ölelés
Két kezed a két kezem
Én eltöröm, ha vétkezem
Miért kerül el a szó?
Majd szólsz, de most már elmegyek
A lábam már nem úgy remeg
Mikor füledbe súgtam azt
Mikor jön el a virradat?
Azt mondtad, most itt jó velem
Megnyugszik már az életem
Tudod, ordító csönd vagyok
Tudod, árnyékoddal táncolok
Erős a lánc a torkomon
Elvágni sajnos nem tudom
Alkoholszagú, magányos éjem
A másik szobában ott van és nézem
Fél-e tőlem, lépjen?
Ezt kérdi tőlem ébren
A lábnyomodban ott van egy örült játék
Nem kérek belőle, szép volt a szándék
Hagyom most, hadd menjen
Ledűlök itt a kertben
Én úgy hiszem, hogy van hitem
De adj erőt, hogy érezzem
Kell egy igaz ölelés
Két kezed a két kezem
Én eltöröm, ha vétkezem
Miért kerül el a szó?
Majd szólsz, de most már elmegyek
A lábam már nem úgy remeg
Mikor füledbe súgtam azt
Mikor jön el a virradat?
Azt mondtad, most itt jó velem
Megnyugszik már az életem
Tudod, ordító csönd vagyok
Tudod, árnyékoddal táncolok
Erős a lánc a torkomon
Elvágni sajnos nem tudom
Gyűlölnélek, de nem tudlak és nincs már szívem
Nálad van, döntsd el, hogy visszaadod-e nekem
Egy porszem vagyok az egész világegyetemben
Fertőz a mosolyom, vérem a félelem
Kell egy igaz ölelés
Két kezed a két kezem
Én eltöröm, ha vétkezem
Miért kerül el a szó?
Majd szólsz, de most már elmegyek
A lábam már nem úgy remeg
Mikor füledbe súgtam azt
Mikor jön el a virradat?
Azt mondtad, most itt jó velem
Megnyugszik már az életem
Tudod, ordító csönd vagyok
Tudod, árnyékoddal táncolok
Erős a lánc a torkomon
Elvágni sajnos nem tudom
Itt a csönd
2027. január 30-án az MVM Dome színpadán mutatja be Geszti Péter eddigi legnagyobb szabású koncert produkcióját, a POPTIMISTA SHOW-t.
Az új show Geszti legfrissebb zenei korszakát foglalja össze: disco, funk és rap találkozik pozitív energiával, új dalokkal és korszakos slágerekkel, egy látványos, nagyszabású produkcióban.
A Geszti Péterhez kapcsolódó dalszövegek itt.
A POPTIMISTA nem nosztalgiaest. Bár Geszti hamarosan megjelenő, POPTIMISTA című albumának dalai a hetvenes–nyolcvanas évek ropogós disco és funky világából merítenek, a szövegek és az üzenet nagyon is a jelenről szólnak.
Ez a zenei világ nem visszafelé néz, hanem előre: felszabadító, táncos, közösségi élményt kínál egy olyan korszakban, amikor erre különösen nagy szükség van.
A koncert különleges jelentőséggel bír azok számára is, akik ott voltak a dupla telt házas Geszti Sixty Aréna show-n. Az a produkció mérföldkő volt Geszti koncertjeinek történetében; a POPTIMISTA SHOW erre az élményre épít, de nem ismétel – hanem emeli a tétet. Nagyobb térben, új zenei anyaggal, új vizuális koncepcióval viszi tovább azt a közösségi energiát, amely a Sixty koncerteket jellemezte.
A POPTIMISTA SHOW középpontjában a tánc, a felszabadulás és az együttlét áll. Akár a tánctéren, akár ülve, énekelve kapcsolódik be a közönség, az este közös élménnyé válik. Geszti koncertje egyszerre szól az új dalokról és azokról a slágerekről, amelyek generációk számára váltak meghatározóvá – új hangzásban, új lendülettel.
„A POPTIMISTA számomra nem csak egy koncert cím, hanem egy döntés.
Döntés amellett, hogy ebben a zavaros, bizonytalan világban nem bezárkózunk, hanem nyitunk egymás felé, a pozitív gondolkodás felé, a popzene erejével.
Ez a show arról szól, hogy együtt, zenével, tánccal és humorral visszavesszük azt az energiát, amit a hétköznapok gyakran el akarnak venni tőlünk.” - Geszti Péter
„A diszkózene nem póz volt, hanem felszabadított minket, amikor táncba vitt.
Engem ez érdekel: hogyan lehet ezt az egyszerű életigenlést újra megszólaltatni, mai szövegekkel, mai dalokkal. Ezért mondom, hogy nekem a poptimizmus nem retro – ez a holnap nosztalgiája.” - Geszti Péter
