|
|
|
| Előadó: | Rock Színház |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor Kemény Gábor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(Eszter):
Ó, mennyei Úr,
Ki fölöttünk állsz,
Ki oly sok színben tündökölsz,
Pillants le ránk!
Légy jó hozzánk!
Nagy irgalmad cseppjeként
Küldj egy szót, egy jelt, egy kis reményt!
(Eszter és Lilith):
Ha kell, ítélj,
És védd azt, ki bűntelen él!
Űzd el a rettegést,
Óvd, ki szívből dicsér,
És hozd el a jobb idők ígéretét!
(Lilith):
Te áldott, nagy Úr,
Ki mindünket látsz,
Ne hagyd el azt, kit bánat sújt,
Ha vigaszra vár!
(Lilith és Eszter):
Hisz árnyak közt él,
Oly reszketve, tétován.
Léte, sorsa rég nem rajta áll.
(Sém):
Ne hagyd el hát!
(Simon):
Őrizd őt!
(Eszter):
És nézd el, ha szólni is fél!
(Eszter és Lilith):
Hisz látod, hogy félünk mind!
(Együtt):
Hát szólj, hogy bízhassunk még!
Ó, küldd el a létezés tisztább hitét!
(Együtt):
Te fényes, nagy Úr,
Légy jó hozzánk!
Ó, nézz le ránk!
PÁRHUZAMOSAN:
(Eszter):
Mondd, hogy álom volt, mondd, hogy csak álom volt
Húsz esztendő, mely sáncot vont körénk!
(Sém és Simon):
Segíts rajtunk, oltalmazónk! Ne űzz csúfot álmainkból!
Segíts rajtunk, oltalmazónk!
(Lilith):
Jöjj hát, ó, én szépem, vigaszhozóm!
Nézz rám, ó, én kútfőm, nyílj meg felém!
(Együtt):
Te fényes, nagy Úr,
Légy jó hozzánk!
Ó, nézz le ránk!
Koncertek és huszáros gyermekprogram is lesz a Fonóban
Koncertek, huszáros gyerekprogram és nemzetiségi táncházak is várják az érdeklődőket március 15. alkalmából csütörtöktől szombat estig a Fonó Budai Zeneházban.
Csütörtökön az Alexander Petrovics Koktél ad "előforradalmi" koncertet, amelynek vendége Okos Viola énekes, dalszerző. Ezen a napon 18 órakor zárul Dudás Szabolcs Séta című fotósorozatát bemutató kiállítás Sinkovits Ede gondolataival.
Huszáros mesével várja a 3 évesnél fiatalabb gyerekeket a Dúdolj! Ringass! Táncolj! című családi programon Paár Julcsi énekes, okleveles zeneterapeuta és Csiki Gergely néptáncpedagógus, a Göncöl Néptáncegyüttes vezetője péntek délelőtt; Csernók Klára hegedűn, Könczei Bálint brácsán, Bognár András nagybőgőn muzsikál.
Péntek este megnyílik a Martenica bolgár táncház, majd 21 órától a Berka együttes moldvai és vonós táncháza. A nagyteremben a Komolyzenétől a népzenéig: Magyar zeneszerzők komolyzenei és népzenei munkásságának párhuzama címmel hallgathatják meg az érdeklődők a Fonó új sorozatának következő koncertjét.
Az előadók - Csoóri Sándor (hegedű, ének, duda), ifjabb Csoóri Sándor (brácsa, ének), Őri Kiss Botond (zongora és billentyűs hangszerek), Friderikusz Péter (cselló), Busai Bori és Berki Kevin (néptánc), Zolnai Sára, a sorozat szerkesztője (ének) - többek között Bartók Béla, Kodály Zoltán, Veress Sándor és Dohnányi Ernő munkáján keresztül világítanak rá a komolyzene és a népzene párhuzamaira.
A Sarjú Banda havonta egy alkalommal, így szombaton is táncházba várja a tizenéves fiataloknak. Az ifjú muzsikusok művészeti vezetője és mentora Kuczera Barbara. Ezekre az alkalmakra a haladóbb és a kezdő fiatalokat is várják, a bekapcsolódást tánctanárok segítik.
A Sergő Zenekar Március Idusán című koncertszínházi produkciója Petőfi Sándor költészetének világába viszi a közönséget, emléket állítva az 1848-as márciusi forradalom szellemiségének, a költő 200. születésnapjának évfordulóján.
A Nemzeti dal mellett a Sergő Zenekar saját interpretációja viszi közel a népzenei hagyományokat a mai közönséghez. Színpadra lép Johan János, a 100 Tagú Cigányzenekar vezető prímása, Vadász Károly cimbalomművész, a 100 Tagú Cigányzenekar vezető cimbalmosa, valamint Nemes Tibor, az erdélyi származású színész, a Vígszínház és a Szegedi Nemzeti Színház tagja. A Sergő Zenekar ünnepi koncertje szombaton 20.30-as kezdettel várja az érdeklődőket.
Családi programokkal, tárlatvezetéssel és előadással készül a BTM Vármúzeum
Családi programokkal, tárlatvezetéssel és előadással is várja az érdeklődőket március 15. alkalmából szombaton a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeum.
A programok közül az egésznapos kézműves foglalkozásokon a gyerekek és a felnőttek egyedi kokárdákat és montázst készíthetnek 1848-as újsághírekből vagy az eredeti nyomdagéppel, saját kezűleg nyomtatható Nemzeti dalból. Lesz terepasztal is, ahol újra lehet játszani a forradalom sorsfordító ütközeteit, a legkisebbek pedig mágneskirakók segítségével ismerkedhetnek meg a forradalmi nap eseményeivel.
A látogatók tárlatvezetéseken is részt vehetnek: a Hídrobbantók Pest-Budán - merénylet a Lánchíd ellen című programon Benyó Gergely régész közreműködésével megismerhetik a 1848-49-es forradalom és szabadságharc egy kevésbé ismert, de izgalmas történetét és szó lesz a magyarországi Duna-szakasz első állandó hídjának érdekességeiről is. A második március 15-e című előadáson Csorba László főigazgató egyebek mellett március 15-ének estéjéről, annak korabeli megítéléséről beszél. A Miért nem jött fel a tömeg a palotába március 15-én? című sétán pedig R. Kiss Gabriella kalauzolja a látogatókat az újkori palotatörténeti kiállításban.
Március 15. alkalmából a múzeum programjai és a kiállítások ingyenesen látogathatóak.
Koncert és könyvbemutató is várja a Hamvas napok látogatóit Balatonfüreden
Hamvas Béla eddig elveszettnek hitt, Seth - Kereszténység és hagyomány című nagyesszéjét tartalmazó könyvet is megismerheti a közönség Hamvas napok elnevezésű, kétnapos rendezvényen, melyet március 21-én és 22-én tartanak Balatonfüreden.
Mint írják, az esszét tartamazó könyv mellett Hamvas Béla 1943-44 között írt összefoglaló művét, az újrakiadott Scientia Sacra kötetet is bemutatják, a könyvekről Palkovics Tibor szerkesztővel, a Hamvas Béla-hagyaték gondozójával Stamler Ábel vallástudós beszélget majd a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban.
Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző A Penta Essentia - zene az öt géniusz földjéről című kamaraművének ősbemutatóját is a rendezvényen tartják, a művet Hamvas Öt géniusz című esszéje inspirálta. A műben az énekhang és a próza egyesül, a narrátor két szerelmes ifjú balladáján keresztül vezeti végig a hallgatót a Kárpát-medence öt nagy tájegységén. Két énekes és egy kamarazenekar együtt szólaltatja meg a művet.
A Hamvas Napok a hagyományos "ráolvasással" kezdődik, a Tagore sétányon álló Hamvas-hársra olvassák rá az író Fák című esszéjének egy részletét. Majd átadják a Sziveri János-díjat, az eseményen jelen lesz a költő özvegye, Utasi Erzsébet. Az esemény végén Orbán Ottó borász mutatja be borait, amiben Ambrus Lajos, író, szerkesztő segédkezik majd. A Figula Pincében rendezendő esten Bakos Árpád szabadkai népzenész és Franczia Dániel közel-keleti ütőhangszeres muzsikál.
Másnap, március 22-én Hanvas Béla Seth - Kereszténység és hagyomány című művének bemutatását követően Szarvas József színész vezetésével séta indul a Koloska-völgybe, ahhoz a hársfához, amely Hamvas Fák című esszéjét ihlette. Itt Sava Babic műfordító emlékére pálinkával lehet majd koccintani, a völgyben pedig közös bográcsozás zárja a programot.
Hamvas Béla író, filozófus 1897-ben született Eperjesen. 1919-ben jelentek meg első irodalmi írásai. Bölcsészdiplomája megszerzése után, 1923-ban a Budapesti Hírlap és a Szózat újságírója lett. 1927-ben a Fővárosi Könyvtárban helyezkedett el könyvtárosként, ott dolgozott egészen 1948-ig. Ez életének egyik legtermékenyebb időszaka. A második világháború után egy ideig az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai című sorozatot szerkesztette, de 1948-ban felfüggesztették állásából. Fizikai munkásként nyugdíjazták 1964-ben. Négy évvel később hunyt el. Életében csupán két esszégyűjteménye jelent meg, 1983 után jelenhettek csak meg könyvei. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.
Nyílt napon mutatják be a megújult Katona József Emlékházat Kecskeméten
Nyílt napon, rendhagyó tárlatvezetésekkel és előadásokkal mutatják be a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek irányítása alatt megújult Katona József Emlékházat a 40. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál Keretében március 15-én.
Barta Dóra, a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: az épület felújítása és a kiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Kulturális Alap 90 millió forintos támogatásával valósult meg.
A Katona József Emlékház épületmegújítása mellett az új állandó kiállítás megvalósítására vonatkozott az elnyert pályázati forrás. Így az épület nemcsak tartalmát, hanem belső elrendezését tekintve is új arculatot kapott. A drámaíró élete és munkássága pedig interaktív kiállítási elemek segítségével ismerhető meg.
A kiállítás kurátora Hajagos Csaba, a kecskeméti Katona József Múzeum történeti-néprajzi osztályvezetője emlékeztetett, hogy az emlékház - mint muzeális intézmény - Katona József egykori szülőházának 1991-ben készült másolata, megnyitása óta folyamatosan Katona-emlékházként működött, tereit is erre a célra alakították ki.
Az emlékház udvarán Katona József mellszobra és egy szintén őt ábrázoló dombormű áll. A szobor mögött helyet kapott egy Katona József korát idéző, Kecskemétet ábrázoló molinó, valamint egy idézetkönyvpad, amelyen Katona kézzel írott sorai olvashatók, illetve a kiállítást bevezető idézet a falon: "Egyetlenünk a maga nemében".
A tárlat az előtérben kezdődik és itt is ér véget. Az első terem Katona József korát és életét mutatja be - fogalmazott Hajagos Csaba, hozzátéve, hogy Katona életének kettősségét, hogy egyszerre volt az irodalmi és ügyvédi pálya elkötelezettje, a helyiségben körbefutó idővonal, és a fekete, illetve fehér színek használata érzékelteti.
A terem egyik sarkában eredeti műtárgyakból készült enteriőr idézi meg Katona dolgozószobáját, míg a helyiség közepén egy 19. századi eredeti szövőszék áll, emlékeztetve a látogatót idősebb Katona József takács szakmájára, illetve arra, hogy az író barátjának, Udvarhelyi Miklósnak édesapja szövőszékén ülve, ebben a házban olvasta fel először fő művét.
A Bánk bán teremben fali infótáblákon keresztül ismerhető meg a dráma történelmi előzménye, kiadásának nehézségei és utóélete. A helyiségben kihúzható fiókokban Katona József más műveivel együtt a Bánk bán eredeti kiadásai és fordításai láthatóak.
A kiállítótér jobb oldali falán pedig eltolható faltáblák segítségével vázlatosan magát a drámát is megismerheti a látogató, az installáció dráma- és múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz is használható.
Mindkét teremben Katona életéhez és a Bánk bánhoz kapcsolódó kérdésekből álló kvíz színesíti a tárlatot.
A helyiség központi elemét egy érintőképernyős felület és egy nagyméretű monitor jelenti. Előbbin a Bánk bán 20. századi előadásainak jelmeztervei és színpadképei, valamint eddigi kiadásai érhetőek el. A monitoron pedig a Bánk bán közelmúltbeli színpadi előadásainak részletei, valamint rendezőkkel és színészekkel készült interjúk nézhetők meg. A monitor mellett a dráma korai előadásainak jelmezrekonstrukcióit mutatják be.
A következő terem a Bánk bán és szerzője utóéletével foglalkozik. Eredeti műalkotásként Katona pasztellképe uralja a teret, az alatta lévő érintőképernyős felületen a híres Katona-kutatóval, Orosz Lászlóval készült interjú látható, valamint a Bánk bán legújabb, Nádasdy Ádám által készített feldolgozása is megismerhető. A falakon elszórt infótáblák Katona kecskeméti kultuszát, szobrainak történetét mutatják be.
Az utolsó terem múzeumpedagógiai foglalkozások helyszíneként szolgál.
Hajagos Csaba elmondta: a Hírös Agóra koordinálásával és főszervezésével megvalósuló 40. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében meghirdetett rendhagyó tárlatvezetésen kiemelt szerepet kap egyebek mellett Katona József és családjának története; Kecskeméthez való vonzódása; valamint a Bánk bán és a szerző személyiségének összefonódása a "nemzeti érzelmek viharában".
A tárlatvezetést követően pedig Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus tart majd előadást Csillag és ködfolt címmel, egyebek mellett Katona József kultuszáról, műveinek utóéletéről, üzenetéről.
A megújult emlékházba szervezett rendhagyó tárlatvezetések és az előadások ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.
Családi nappal várják a látogatókat a Nemzeti Levéltárban
Családi napot rendez "...írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek" címmel a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára március 15-én. A rendezvény fókuszában a kétszáz éve született Jókai Mór pályafutása áll.
Az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épülete szombaton 10 órakor nyílik meg a nagyközönség előtt. A látogatók érkezéskor egy sétálólapot vehetnek át a bejáratnál, amelynek játékos feladatain keresztül megismerkedhetnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jeles alakjaival, és közben felfedezhetik a levéltár épületét is.
Az ünnepi programok mellett a földszinten egész nap megtekinthető lesz A nemzet emlékezete - A magyar történelem mérföldkövei című állandó tárlat, amely tizennégy iraton keresztül mutatja be Magyarország történelmének sorsfordító eseményeit. Az első emeleti tanácsteremben a Forrás előttem regény utánam - Jókai Mór és az ihlet című kamarakiállítás várja az érdeklődőket, akik a negyedik emeleten megtekinthetik a Kapcsolatok című időszaki tárlatot is.
A gyerekeket történelmi kvíz várja a reformkor nagyjairól. A Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a "Hol vagy, Kajla?" alkotóinak összefogásával rendezett program különlegessége, hogy a reformkori hősök gyermekkori alakjukban szólítják meg a diákokat; mesélnek ifjúkorukról és arról, milyen tetteket visznek véghez felnőttként. Eddig 17 reformkori hőst ismerhettek meg a gyerekek a programban; ehhez kapcsolódóan több mint száz animációs videó készült. Az emlékév kapcsán tizennyolcadikként Jókai Mór életútját is bemutatják.
Ugyancsak a híres regényíró emléke előtt tiszteleg Katona Csaba történész, aki Gasztronómiai időutazás Jókai Mór ajánlásával címmel tart kóstolóval egybekötött előadást 10 órától és 14 óra 30 perctől. A közlemény szerint főként a gyerekeket várják a Magyar Nemzeti Levéltár restaurátorai, akik ünnepi kézműves foglalkozással készülnek. Az intézmény szakemberei a negyedik emeleti folyosón könyvkötészeti bemutatót is tartanak a nap folyamán több alkalommal.
A Bécsi kapu téri palota március 15-én 10 óra és 18 óra között szabadon bejártható, de vezetett épület- és raktársétákra is lehet jelentkezni számos időpontban.
Huszáros programok várják a látogatókat a szentendrei Skanzenben március 15-én
Március 15-én ünnepi programmal várják a látogatókat a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, ahol lovas díszbemutatók, huszártábor, zenés-táncos verbuválás és kézműves foglalkozások is színesítik a programot.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum hagyományai szerint idén is a Hagyaték Lovas Egyesület huszárai népesítik be a múzeum területét. Az ügyességi játékok és bemutatók során az érdeklődők megismerhetik a huszárok fegyverzetét, egyenruháját és viseletét. A gyerekek több helyszínen ügyességi- és huszárpróbákon képezhetik magukat, a verbuválás során katonadalokat tanulhatnak, majd kipróbálhatják, hogy milyen katonának lenni.
Az Erdély épületegyüttesben megkoszorúzzák az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére emelt honvéd emlékművet. A programok között tárlatvezetések, irodalmi beszélgetések, interaktív játékhelyszínek és gyerekeknek szóló események is szerepelnek.
A kézműves foglalkozásokon a látogatók huszárcsákókat, kokárdákat, nemzeti színű karkötőket, pártákat és gyöngyöskitűzőket készíthetnek, a lányok haját pedig reformkori divat szerint fonják be. A kovácsmesterséget ismertető bemutatók, ételkóstolás és a pomázi tűzoltóság fúvós zenekara is színesítik a programot.
Március 16-án, vasárnap lovas huszárokkal már nem találkozhat a közönség a Skanzenben, de a kézműves porták megidézik a korszak hangulatát. A hétvégén a házak és az időszaki kiállítások is látogathatóak.
Fotók: illusztráció/Freepik
