|
|
|
| Előadó: | A muzsika hangja (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fábri Péter |
|
Richard Rodgers |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nézd mennyi hegy vár és mennyi út,
és minden úton előbbre jutsz.
Nézd, mennyi hegy vár. Folyó vagy ér,
még hány szivárvány, míg célodhoz érsz!
A célod egy álom, de ha szeretni tudsz,
napra nap, évre év, célhoz visz majd az út!
Nézd, mennyi hegy vár. Folyó vagy ér,
még hány szivárvány, míg célodhoz érsz!
A célod egy álom, de ha szeretni tudsz,
napra napra, évre év, célhoz visz majd az út!
Nézd, mennyi hegy vár. Folyó vagy ér,
még hány szivárvány, míg célodhoz érsz!
Dér lepte rózsát, és kiscica bajszát,
bégető nyájat, és kesztyűt és sálat,
masnis kis csomagot, benne a kincs:
ezek a képek a kedvenceim.
Miért nem segít ez most?
Lányokat kék övben, hófehér ingben,
hópelyhet ahogy az orromra libben,
tájat, mely fölött már nem tavasz kering,
ezek a képek a kedvenceim.
Kutya ha mar, darázs ha csíp,
vagy szomorú vagyok,
erre a sok képre gondolok,
s a kedvem máris jobb!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
