


| Előadó: | Levente Csuka |
|---|---|
| Album: | Jövök - Single |
| Megjelenés: | 2020 |
| Hossz: | 2:45 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alternatív Hip-Hop/Rap |
| Címkék: | Keressük! |

A városom egyik panelján ülök véresre rappelt szájjal
Itt legalább nem találkozok több fölösleges szabállyal
Egybe olvadok a tájjal, mert én is porból lettem
Minden régi tettem, egyszer majd elszáll felettem
Én nem vagyok keresztény rapper, csak keresztény aki rappel
Én tudom, hogy ki vagyok, nem úgy mint a sok személytelen ember
Vicces, de akik nevettek rajtam még mindig ismerőseim a Facebook-on
Ha ők a labda, én vagyok a Buffon, most megtöröm a több éves kussom
Hamarosan százak üvöltik a nevem, mindenhonnan szól majd a rappem
Az Istenem nélkül sehol se lennék, ez mindig tűz lesz a szememben
Csak azért tűröm ezt el, mert várok arra, hogy egyszer egyenes leszel
Mindenki azt kapja amit megérdemel, de Isten előtt úgyis letérdepel
Néha úgy érzem magam mint egy 10 csapás utáni fáraó
Az arcomon mindig látható, hogy előttem van egy zárt ajtó
Sajnos megváltoztam és nem érzem, hogy a jó irányba
Én próbálkozom amíg csak lehet, de egyelőre még hiába
Vannak páran akik oda jönnek hozzám és megkérdezik: "Mi újság?"
A hátam mögött meg szidja a rappem, az ilyet végül úgy is eltapossák
Szerintem a sértődékenység a legszánalmasabb emberi tulajdonság
Csendet szeretnék végre, hogy körbe vegyen a néma szótlanság
Az egyik barátom pár éve azt mondta, én vagyok mindenbe a példaképe
Ne mond, hogy megváltozni megérte, így magamat taszítom a mélybe
Ez valahol még mindig a KPCSL, csak az évek során kicsit átértékelt
Nem juttok messzi üres térképpel, jön az elégtétel
Úgy hallottam, hogy rossz irányba változott az énem
Új útra léptem, hogy ne kelljen az értetlen arcokat néznem
Én még csak most kezdek bemelegedni ebbe az egészbe
Azt mondták fejezzem be, de ezt mindenki nagyon benézte
Mi sosem hittünk egy Istenben, ti hisztek a kényelemben
Én meg hiszek az Istenemtől kapott örök életemben
Azóta én is megváltoztam, de ugyan az maradt az Istenem
Mikor zuhansz majd a mélybe én nem nyújtom a kezem



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.