


| Előadó: | Straub Dezső |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bradányi Iván |
|
Victor Máté |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

A mozgólépcső hordja az emberek hadát,
felbukkanó arcok suhannak tovább.
Mindig csak azt látom, ki szembe jön velem,
hogy mért és hova mennek, csak elképzelhetem.
Ott egy sovány, bajszos úr a fejem fölött néz el,
zsírpecsétes mellényéhez aktatáskát présel.
Tán ügyvéd, ki egy fontos ügyet épp most vesztett el,
vagy zenész, ilyen nagy táskában kottát hogy cipel.
Ott egy dundi, szőke asszony, csipke, tüll és kölni,
érte szoktak nagyapámék párbajokban ölni.
Tán nagyvilági dáma, ki egy randira siet,
vagy pénztáros egy italboltban, s épp dolgozni megy.
A mozgólépcső hordja az emberek hadát,
felbukkanó arcok suhannak tovább.
Mindig csak azt látom, ki szembe jön velem,
hogy mért és hova mennek, csak elképzelhetem.
Biztosan még iskolába jár e csinos fruska,
rám tekint, de úgy látszik, hogy mosolyogni lusta.
Nem tudja, hogy érte annyi mindent tehetnék,
ha pár órára, ma este tanárja lehetnék.
A mozgólépcsőzőkkel, jaj, mi történik itt.
Elhallgat a gépház, egy asszony felsikít.
Egymás felé fordul a sok-sok idegen.
Segítséget várva összenéz a szem.
Mindig, hogyha baj van, örök a szabály,
az ember és az ember egymásra talál.
A mozgólépcső indul, gördül sebesen,
áramszünet volt csak vagy tán ennyi sem.
Megtorpant az élet, de végleg meg nem állt,
egy mosolygás, egy sóhaj és minden megy tovább.
Minden megy tovább, minden megy tovább.


Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha