Előadó: | Horváth Tamás |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Horváth Tamás |
Horváth Tamás |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Furcsán nézel most is engem
Látom nem tetszem
Tehetek bármit, úgysem lesz jó
Bocs, hogy lélegzem
Akkor sem állok be a sorba
Magamat nem hagyom
Vidékről jöttem, a hitem mögöttem
Magasra szárnyalok
Megmutattam honnan jöttem
Felvállaltam, így döntöttem
Nem szégyellem
Sőt büszke vagyok rá
Nekem a legfontosabb az
Hogy önazonos legyek
Igaz szegény voltam
Mégis szép emlékként gondolok rá
Elvehet az élet tőlem bármit
De az emlékeket nem
Tudod, azt itt őrzöm
A szívemben
Már gyerekként
Annyiszor pofára estem
De felálltam, és csak előre
Előre mentem!
Furcsán nézel most is engem
Látom nem tetszem
Tehetek bármit, úgysem lesz jó
Bocs, hogy lélegzem
Akkor sem állok be a sorba
Magamat nem hagyom
Vidékről jöttem, a hitem mögöttem
Magasra szárnyalok
Mennyi megmondó embert
Fújt ide a szél
Megmondják, hogy mit hogyan
De túl erős az acél
Lelkemet nem tudom eladni
Bocs, de nem megy
Inkább kimegyek a szőlősbe
És iszom egy meggyet!
Hát igen, ez vagyok én
Nem kell megfejteni
Egyenes beszéd
Na azt tudom nagyon szeretni
Bírom azt, ha nem hazudsz
Magadnak és felvállalod
Kemény néha az élet
De nekimész, bevállalod
Furcsán nézel most is engem
Látom nem tetszem
Tehetek bármit, úgysem lesz jó
Bocs, hogy lélegzem
Akkor sem állok be a sorba
Magamat nem hagyom
Vidékről jöttem, a hitem mögöttem
Magasra szárnyalok
Nyújtsd ki a kezedet
Nyújtsd ki a kezedet
Nyújtsd ki a kezedet
És felhúzlak
Nyújtsd ki a kezedet
És felhúzlak
De csak ha én akarom
Úgy nem tudlak
Furcsán nézel most is engem
Látom nem tetszem
Tehetek bármit, úgysem lesz jó
Bocs, hogy lélegzem
Akkor sem állok be a sorba
Magamat nem hagyom
Vidékről jöttem, a hitem mögöttem
Magasra szárnyalok
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana