|
|
|
| Előadó: | Korda György |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Solymos Antal |
|
Malek Miklós |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Disco |
| Címkék: | Keressük! |
Azt mondják, hogy évek óta nem járok a lányok után.
(nem jár a lányok után)
Azt mondják hogy félek tőlük, senkivel sem látnak már.
(nem jár a lányok után)
Nem baj, ha nem tudják, hogy valaki van már.
Nem baj, ha nem tudják, hogy valaki vár már.
Kedvemben jár és nagy titokban járunk.
Azt mondják, hogy rajtam kívül
mindenki a diszkóba jár.
(mind, mind a diszkóba jár)
Azt mondják, hogy rajtam nevet
minden fiú és minden lány.
(mind, mind a diszkóba jár)
Nevethet mindenki, hisz semmit sem látnak.
Mindenki úgy tudja, hogy egyedül jár, magában jár.
Ó, nézd (nézd) nézd (nézd) a magányos farkas,
gyere nézd (nézd) nézd (nézd) kit senki se vár.
Akivel nézd (nézd) nézd (nézd) nem járnak a lányok,
akit soha-soha senki lát.
Ó-ó, nézd (nézd) nézd (nézd) a magányos farkas,
gyere nézd (nézd) nézd (nézd) csak szótlanul áll.
Ő, akit nézd (nézd) nézd (nézd) nem csábít a diszkó,
akit soha-soha senki lát.
Ismerősök nem találnak, eltűnök a munka után.
(nem jár a lányok után)
Elbújok a tömeg elől, ő érdekel, csak az a lány.
(nem jár a lányok után)
Akivel kettesben csak magunkban járunk,
legtöbbször arra, ahol senki sem jár, madár sem jár.
Ó, nézd (nézd) nézd (nézd) a magányos farkas,
gyere nézd (nézd) nézd (nézd) kit senki se vár.
Akivel nézd (nézd) nézd (nézd) nem járnak a lányok,
akit soha-soha senki lát.
Ó-ó, nézd (nézd) nézd (nézd) a magányos farkas,
gyere nézd (nézd) nézd (nézd) csak szótlanul áll.
Ő, akit nézd (nézd) nézd (nézd) nem csábít a diszkó,
akit soha-soha senki lát.
Ó-ó, nézd (nézd) nézd (nézd) a magányos farkas,
gyere nézd (nézd) nézd (nézd) kit senki se vár.
Ő, akit nézd (nézd) nézd (nézd) nem várnak a lányok,
akit soha-soha senki lát.
Ó-ó, nézd (nézd) nézd (nézd) a magányos farkas,
gyere nézd (nézd) nézd (nézd) csak szótlanul áll.
Ő, akit nézd (nézd) nézd (nézd) nem csábít a diszkó,
akit soha-soha senki lát.
Sikerrel zárult a MOST projekt, a Magyarországról indult, a balkáni és a nyugat-európai zeneipart összekötő úttörő kezdeményezés első, több mint négy éves fázisa.
Az ötletgazda és projektvezető Hangvető 10 balkáni és nyugat-európai partnerrel egy komplex, négypilléres szakmai programmal indított el hosszútávú pozitív folyamatokat az egész régióban. Ez volt az első, magyar cég által elnyert, nagyméretű Kreatív Európa Program által támogatott együttműködési projekt.
A MOST nem csak a térségben, hanem egész Európában példaértékű: egy rendkívül diverz régió teljes iparágának fejlesztésére tett ‒ sikeres ‒ kísérletet a 4 millió eurós projekt.
A Hangvető és a MOST partnerszervezetek nemcsak pénzügyi támogatást, hanem szakmai képzéseket, mentorálást, gyakornoki lehetőségeket és egy kiterjedt kapcsolatrendszert is kínáltak a több mint 500 résztvevőnek. Összesen 30 zenekar, 80 menedzser, 60 fesztivál és klub és 20 helyi projektet megvalósító szervező vett részt a programban - mind a népzene, mind a világzene tágabb területéről.
A MOST hatására létrejött egy új, az európai piacon és kapcsolati hálóban otthonosan mozgó szakmai generáció.
A balkáni zene eljutott egy szélesebb, európai közönséghez, ami a régió pozitív megítélésére, és identitásuk erősödésére is visszahat. Több zenei exportiroda jött létre a térségben a projekt közvetett hatásának köszönhetően, a térség művészeit egyre több nyugat-európai fesztivál szerepelteti.
A MOST kiemelt figyelmet fordított a balkáni zene sokszínűségének bemutatására. A projektben elektronikus, kísérleti, a hagyományos zenéből új irányokba induló művészek is otthonra találtak. Románia, Szerbia, Bulgária, Észak-Macedónia, Montenegró, Horvátország, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina művészei és zeneipari szakemberei vettek részt a projektben, amelynek egyik fő üzenete a sztereotípiák lerombolása; egy izgalmas térség újrafelfedezése volt. A zenészek megismerését segítendő a Balkánon kívüli európai fesztiválok is résztvevők és partnerek voltak.
"A MOST teret engedett a balkáni zene sokszínűségének, gyökereinek és a térség újat kereső, virágzó kreativitásának."
– Christine Semba, WOMEX
Így történhetett, hogy egy alapvetően bosnyák műfajra, a sevdalinkára szakosodott zenekar, a Divanhana megkapta a világzene egyik legrangosabb elismerését, a Songlines magazin díját, és tizenötezres tömeg előtt játszhatott Londonban, vagy hogy a program támogatásával megjelent lemeze első helyre került a World Music Charts Europe európai világzenei sikerlistán.
A Perija, egy dark folkot játszó, utcazenéléssel induló zenekar a MOST segítségével szintet lépett, világszerte utaznak és felléptek az Eurosonic fesztiválon.
Az E.U.E.R.P.I. kísérleti elektronikája Japánba kapott meghívást, a Lenhardt Tapes-ről a WIRE magazin áradozott, Zarina Prvasevda észak-macedón énekes a Blogotheque-kel forgatott és az egész európai szakma megismerte hangját. A sor folytatható, a MOST sikerét a résztvevő művészek előtt kinyílt szakmai lehetőségek is mutatják.
"A MOST rengeteg lehetőséget nyitott meg számunkra, új helyekre jutunk el. Manapság szinte naponta kapunk meghívást egy fesztiválra vagy showcase-re."
– Rodjenice, szerb zenekar
Ezt részben a négy éven át zajló, szisztematikus kapcsolatépítés, a közös munka fesztiválokkal, koncertszervezőkkel és szakemberekkel, a MOST konzekvens szakmai jelenléte eredményezte. A Hangvető további projekteken keresztül viszi tovább a projekt örökségét, és folytatja a kiépült szakmai hálózat építését.
“A MOST legnagyobb sikere, hogy elkezdte eloszlatni a balkáni zenét övező sztereotípiákat. A művészek sokkal felszabadultabbak és tudják, nem csak a Macskajajra vagyunk kíváncsiak.
A szakmai oldalon sokat számított, hogy a MOST a teljes iparág minden szereplőjének lehetőséget adott a fejlődésre, és azok egymással is kapcsolatba kerültek. Egy olyan ugrásra kész szakmai hálózatot építettünk fel, amely tehetséges művészekből és rátermett szakemberekből áll, akiket már nem köt meg a térség nehéz hagyatéka.” – Lelkes András, Hangvető ügyvezető igazgatója.
A MOST számokban
