Előadó: | Márkus László |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Szenes Iván |
Gyöngy Pál |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Járt valahol a vurstli körül egy kócos legény,
Trombita volt a kis kezében s egy csákó fején.
A papám keveset keresett,
Sulimért eleget fizetett,
Hát korán dolgoztam én.
Volt valaha a vurstli körül egy dohányka bolt,
Benne egy öreg bácsi, akinek dohánya volt.
Mert a hangom aránylag erős,
Lettem én a trafikfelelős,
No, tán átszállt a lizsén,
Midőn napi két krajcárért harsogva, harcolva,
Hívtam a vevőket én:
Szigarett! Szigarett!
Hiszen füstölve olcsóbb az élet!
Szigarett! Szigarett!
Aki rágyújt, az nem kér ebédet.
Szigarett! Szigarett!
Én már lassan egy fél éve égek…
Míg a füstje száll
A felhőkön át
Jön a boldogság.
Teltek a napok, elfutamodott tíz röpke nyár,
És az a fiú már a hetedik osztályba jár.
Tanulás, szaladás, rohanás!
De mivel nem akadt soha más,
Maradt a foglalkozás.
Egyszer egy fura éjszaka, jaj mit álmodtam én!
Vizsga volt és a bölcs tanári kar bámult felém,
A szívem dobogott hevesen.
„Nosza, vallja be szélsebesen,
Mi a relativitás?”
És én csúnyán megbuktam
És semmit sem tudtam,
Mert nem jutott eszembe más.
Szigarett! Szigarett!
Hiszen füstölve olcsóbb az élet!
Szigarett! Szigarett!
Aki rágyújt, az nem kér ebédet.
Szigarett! Szigarett!
Én már lassan egy fél éve égek…
Míg a füstje száll
A felhőkön át
Jön a boldogság.
Nagy zenebona
Hív ide-oda
Hol járok én?
Száz csuda csoda
Furcsa palota
Bámul felém
Motoros robogón gyerek ül,
Repülők sora körbe repül
A régi vurstli helyén.
Ott, hol az öreg Helford fotója következett,
Villan a Neon fényképészeti szövetkezet.
De egy régi trafik van amott,
Rohanok, veszek egy csomagot.
Az ördög bújt talán belém.
És a virágzó fák alatt,
Őrülnek tartanak
Amikor éneklem én:
Szigarett! Szigarett!
Hiszen füstölve olcsóbb az élet!
Szigarett! Szigarett!
Aki rágyújt, az nem kér ebédet.
Szigarett! Szigarett!
Én már lassan egy fél éve égek…
Míg a füstje száll
A felhőkön át
Jön a boldogság.
Szigarett! Szigarett!
Jön a boldogság.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah