


| Előadó: | Szabó Gyula |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szenes Andor |
|
Hadai Győző |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Sanzon |
| Címkék: | Keressük! |

A klubban csend volt réges-régen,
eltávoztak a tagurak.
Poentőr, bankár szép szelíden
otthon aludták álmukat.
Az ablak nyitva szék a széken,
gyufa hamu a szék alatt,
és fönt a kártyaasztal szélen
két pakli kártya ott maradt.
Az egyik pakli tetejében
a káró királynő feküdt,
a másikon a pikk fiú volt,
és csend volt, csend volt mindenütt.
De május is volt s ez a lényeg
s májusban így van rendesen.
A pikk fiú s káró dáma
összenevettek csendesen.
Mon cherry imádom, szólt az ifjú,
szívem öné, ó, higgye el.
Mon cherry felelt. a káró dáma,
bevallom ön is érdekel.
És addig jött a szó a szóra,
aludt a jó káró király.
Még nem törődve száz veszéllyel
egymáshoz forrt két égő száj.
És csókra csók jött, újra csókok,
oly szépen indult a regény.
A pikk fiú halkan esengett;
ó, káró dáma, légy enyém.
De felzokog a káró dáma;
minden hiába, nem lehet,
mert hát az a gonosz Piatnik
csak derékig festett engemet.
Csak derékig festett engemet.



Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik