|
|
|
| Előadó: | Bordó Sárkány |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | népdalfeldolgozás |
| Címkék: | Keressük! |
Ez itt a Hort, az ott a Bágy;
Körös körül a Hortobágy.
Kilenc leány a víz alatt;
Vállán tartja a kő hidat.
Hidra ballag, ottan dalol,
A vén dudás, Tulok Balogh.
Ágról szakadt Márton apó,
Csárdaajtó nyitogató.
Hóna alatt a dudája,
Boszorkányos tudománya.
Ha ő azzal nagy útra kél,
Nem bírná el ökörszekér.
Ha ő azzal nagy útra kél,
Nem bírná el ökör szekér.
Lesi hát a puszta fele,
Kerek erdő forgó szelet.
Amit annak küld elébe,
Belép a közepébe.
Ócska szűrje fellengeti,
Három földre leveteti.
A tömlője színig dallal,
Ördög adta varázslattal.
A tömlője színig dallal,
Ördög adta varázslattal.
Híres csárda, ütött, kopott;
Hét szál legény iszogat ott.
Fogja száját a pohárra,
Teszi lábát a nótára.
Ölelkezik, ugrik táncba,
Járja körbe, karikába.
Nincs is vége reggelig se,
Még harmad nap estelig se.
Se zsandárnak, se rangosnak,
Illik a tánc a rongyosnak.
Bojtár legény, betyár fajta,
Minden foltja lebeg rajta.
Hadd pörögjön a sarkantyú,
Lássuk ki a kemény fattyú.
A kecske bőrt tele fújta,
Gerendára akasztotta.
A kecske bőrt tele fújta,
Gerendára akasztotta.
Héj..Reng az ajtó, zeng az ablak.
Dübögtetnek, kopogtatnak.
Harmad napra jön a gazda.
Gulya* széjjel, károm a gazba.
Fordítsátok ki a szobát.
Lökjétek ki azt a dudát.
Káromkodik, de hiába.
Hisz duda szóra jár a lába.
Ahogy felkerült a szegre,
Csak magától fújta egyre.
Folyt belőle, dőlt a nóta,
Nincsen annak vége, hossza.
Járja a tánc, járja egyre,
Tulok Balogh fújja benne.
Kecske bőrből bőg a nóta,
Este óta, hajnal óta.
Aki egyszer erre téved,
Holtából is újra éled.
Eszeveszett táncát járja,
Tulok Balogh dudájára.
Eszeveszett táncát járja,
Tulok Balogh dudájára.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
