


| Előadó: | Varga István |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Weichinger Kálmán György |
|
Kis Pál |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Észre sen vettem akkor éjjel
mennyire szép szemed tükrében a fény
Észre sen vettem akkor éjjel
mennyire jó, hogy a kezemhez értél
De egyre jobban éget
és nem felejtem el
te vagy - érzem - az, aki kell (az, aki kell)
és nem hagylak el
Kérlek, jöjj el hozzám
Lelkem csak téged vár
És ha eljössz, a felhők közt száll
Kérlek, jöjj el hozzám
Hidd el, nélküled már minden éjjel fáj
Hozd el az álmokat hozzám
Nem hittem volna akkor éjjel
mennyire fáj arra gondolni, ha nem volnál
Nem vettem észre akkor éjjel
hogy mennyire jó, hogy a szívemhez szóltál
De egyre jobban éget
és nem felejtem el
te vagy - érzem - az, aki kell (az, aki kell)
és nem hagylak el
Kérlek, jöjj el hozzám
Lelkem csak téged vár
S ha eljössz, a felhők közt száll
Kérlek, jöjj el hozzám
Hidd el, nélküled már minden éjjel fáj
Hozd el az álmokat hozzám
Kérlek, jöjj el hozzám
Lelkem csak téged vár
S ha eljössz, a felhők közt száll
Kérlek, jöjj el hozzám
Hidd el, nélküled már minden égő perc
Annyira fáj
Kérlek, jöjj el hozzám
Lelkem csak téged vár
S ha eljössz, a felhők közt száll
Kérlek, jöjj el hozzám
Hidd el, nélküled már minden éjjel fáj
Hozd el az álmokat hozzám



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala