|
|
|
| Előadó: | Ismeretlen |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ismeretlen, Nem Védett Szerző |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | lakodalmas zene |
| Címkék: | Keressük! |
A neje a ménest, de a ménest nem bántja az eset, mert, hogy Ő is szerelembe esett.
Belebújt a molylepke a szűrbe, kipéckézi a ménes a csűrbe.
A Neje meg odabent a házban és a bolond röhög és rázza.
Szeretik a nyuszikák a répát, én meg nagyon szeretem a tréfát.
A vidámságtól hosszabb lesz az életünk, a legjobb ha nem búsulunk, nevetünk.
Szeretik a nyuszikák a répát, én meg nagyon szeretem a tréfát.
A vidámságtól hosszabb lesz az életünk, a legjobb ha nem búsulunk, nevetünk.
Ráugrott a csirkére a kakas, az én babám iszonyúan nyakas.
Nem engedi meg, hogy hozzá nyúljak, ettől vagyok olyan mint egy dúvad.
Összehozták a mezőn a kévét, elkértem a rózsám szüzességit.
De a babám nagyon nagyon konok, azt sem bánja ,hogyha másutt nyomok.
Szeretik a nyuszikák a répát, én meg nagyon szeretem a tréfát.
A vidámságtól hosszabb lesz az életünk, a legjobb ha nem búsulunk, nevetünk.
Az erdőben ugrálnak a nyulak ott, édesapám a kocsmában mulatott.
Vidámságban, nem pedig le sírást ott, neki húzza egyedül a prímás ott.
Szépen billeg a fecskemadár, az én rózsám hétre haza vár.
Néha kiles a függöny mögül és ha haza érek, nagyon is örül.
Néha kiles a függöny mögül és ha haza érek, nagyon is örül.
Szeretem az asszonyt nem szégyellem, jó hogyha gondol rám,
Este piheg a karomban én mellettem a csókjára vágyik a szám,
Szépen billeg a fecskemadár az én rózsám hétre hazavár,
Néha kiles a függöny mögül és ha haza érek, nagyon is örül.
Finom falatokkal vár ha megjövök, nem mond soha Ő csütörtököt
Ha inni van kedvem, tölt egy kicsi bort, hogy lemossam vele gigámról a port.
Ha inni van kedvem, tölt egy kicsi bort, hogy lemossam vele gigámról a port.
Szeretem az asszonyt nem szégyellem, jó hogyha gondol rám,
Este piheg a karomban én mellettem a csókjára vágyik a szám,
Finom falatokkal vár ha megjövök, nem mond soha Ő csütörtököt
Ha inni van kedvem, tölt egy kicsi bort, hogy lemossam vele gigámról a port.
Szeretem az asszonyt nem szégyellem, jó hogyha gondol rám,
Este piheg a karomban én mellettem a csókjára vágyik a szám,
Este csak az ágyban de tüzes a lány, sok buja éjjel vár még én reám.
Hajnalban kel fel, mindig gondol rám, hogy reggelre fényes legyen a csizmám.
Hajnalban kel fel, mindig gondol rám, hogy reggelre fényes legyen a csizmám.
Szeretem az asszonyt nem szégyellem, jó hogyha gondol rám,
Este piheg a karomban én mellettem a csókjára vágyik a szám,
Este csak az ágyban de tüzes a lány, sok buja éjjel vár még én reám.
Hajnalban kel fel, mindig gondol rám, hogy reggelre fényes legyen a csizmám.
Vasvillával egyenlik a trágyát, megkérem a falu legszebb lányát
Legyen az én hites feleségem a nevét a trágyába bevésem.
Ha nem adja nekem őt az apja, elérkezett az utolsó napja.
A szerelembe nem ismerek tréfát, kirángatom alóla a létrát.
Nem vagyok én olyan legény drágám megfizetek az apádnak drágán
Ne álljon a szerelmünk útjába mert beleverem a saját kútjába.
Szerény voltam egész életembe de látom, hogy nincsen minden rendben.
Rendet rakok hidd el drága Julis, ha belehal az egész falu is.
Akkor ez már nem lesz akadálya, hogy együtt ússzunk mint vízen a gálya
Nem szól bele senki a dolgunkba mert a falu le lesz nálam tolva
És akkor majd drága kicsi kincsem neked adom azt is amim nincsen
Nem lesz senki aki minket bántson de vigyázz, hogy a ló el ne rántson.
Megálltak a bivalyok a sárban, nem mennek már előre se hátra.
Jól meghúzta az ágvány az ekét, fel is érte az ágvány fenekét.
Felkapaszkodott a hold az égre, a rózsámat most ütöm én nyélbe.
Jól megy neki erre én jótállok, a szerelemtől majdnem, hogy szétmállok.
A százlábú felmászott egy fára , beakadt egy ágba ötven lába.
A másik ötven tekert ahogy bírta, de ez az ág lett a százlábú sírja.
Léket vert a katalón a jégbe, részeg ember beesett a lékbe
Azt hitte, hogy otthon ül a kádban, de reggelre lefagyott a lába.
Megszöktek a menyétek az ólból, csináltattam lepkehálót drótból
Ezzel megyek a menyétek után, ha valaki nem vág engem kupán.
Estefelé sok a szúnyog erre, rászállnak a kézre, lábra fejre
Kiszívják a nedvet az emberből, ideges is a sok ember ettől.
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
