|
|
|
| Előadó: | Zoller Zsolt |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zoller Zsolt |
|
Zoller Zsolt |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Száz szó, száz érv,
De nem ér semmit, hisz elfújt a szél.
Úgy fáj, úgy ég,
Hogy itt hagytál a semmi közepén...
Olyan szépek voltunk,
Elképzeltem, hogy így maradunk,
S az idő nem fog majd rajtunk.
Hittem, ha dalt írok Neked,
Csak a szépről szól és nem feleded,
De azt hiszem ez most másról szól...
Mert elűztél egy régi álmomból...
De száműzött szép szilaj szívem, örökké dobog.
Száz szó, száz érv,
De nem ér semmit, hisz elfújt a szél.
Úgy fáj, úgy ég,
Hogy itt hagytál a semmi közepén...
Ezernyi emlék zaklat fel,
És nem tudom, hogy hol van a hely
Hol végleg elfelejthetlek.
Mint ketté tépett közös kép,
Útjaink úgy válnak most szét,
De a tövis tovább karcol még...
Mert elűztél egy régi álmomból...
De száműzött szép szilaj szívem, örökké dobog.
Száz szó, száz érv,
De nem ér semmit, hisz elfújt a szél.
Úgy fáj, úgy ég,
Hogy itt hagytál a semmi közepén...
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
