|
|
|
| Előadó: | eNeMa |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Élsz, mint minden élőlény a földön,
Iszol, eszel, alszol, ölelsz
Létezel, s léted kimerül abban,
Hogy magadért néha szót emelsz
Refr.1.: Élsz, hogyha élni hagynak,
Hiszel, ha hitetni akarnak
Szólsz, hogyha szólni szabad,
S hajlasz, hogyha hajlítanak
Gondolsz-e arra, hoyg miért születtél,
Több vagy e másnál, érsz-e valamit,
Tennél-e többet is a jövőért,
Mint amire a ma kényszerít?
Refr.1.
Nézz körül, s aztán nézz magadba,
Miért a vér, a bűn, az iszony,
Mi lesz ha majd a félelem igazgat,
Nem léphetsz át az árnyékodon
Refr.2.: Nem élsz, mert nem hagynak élni,
Nem mersz már hitet remélni,
Hiába szólsz ha gyáva nem vagy,
Úgy hajlasz, ahogy hajlítanak
Vállald a múltat, a jelent, a jövőt
Láss túl a határokon,
Én nem ellened, érted kiáltok,
Hogy átléphess az árnyékodon
Refr.3.: Élj, mert már élni hagynak,
Higgy, mert nem hitetni akarnak,
Szólj, mert már szólni szabad,
S így nem hajlasz, ha hajlítanak
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
