|
|
|
| Előadó: | Horváth Tivadar |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Gyárfás Miklós |
|
Viski András |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Menő kartársunk pesszimista volt
Mivel, mint mondta, ismerte a kort
Mindenre akadt egy-két rossz szava
S kedvenc sóhaja így hangzott: Hja-ja
Élt pedig ő... most valljuk be, ma él
S ha megszakadunk, akkor sem remél
Megtudta több illető pedig
Kiket ez illet, s kik őt illetik
S a csüggeteg menőnek perc alatt
A fizetése szépen felszaladt
S kérdezte tőle a főillető
Nos, menő kartárs, milyen a jövő?
Milyen, milyen, sóhajtott, semmilyen
Milyen lehet az élet idelenn
Az illetők megértették hamar
Hogy menő kartárs tőlük mit akar
Magasból persze messzibb lát a szem
Elrendelték, hogy magasabb legyen
Ezért aztán a keblére tűztek egy
Tekintélyes és csinos rendjelet
Dicsérték is egymást annyian
Menő kartárs kedve jobb biztosan
Nem lát sivárnak mindent, sőt lehet
Hogy megkedvelte az új életet
S kérdezte tőle a főillető
Nos, menő kartárs, milyen a jövő?
Milyen, milyen, sóhajtott, semmilyen
Milyen lehet az élet idebenn
Az illetők megértették hamar
Hogy menő kartárs tőlük mit akar
Messzebbről persze messzibb lát a szem
Menő kartársnak utaznia kell
Párizs, London, Moszkva, Róma tán
Segít aggasztó pesszimizmusán
Menő kartárs csak azért tette meg az utat,
Hogy a nép ne szólja meg
Hozott Moszkvából egy új frizsidert
Párizsból rúzst, Londonból szövetet
S kérdezte tőle a főillető
Nos, menő kartárs, milyen a jövő?
Milyen, milyen, sóhajtott, semmilyen
Milyen lehet az élet, semmilyen
S telt az idő, s lett sorsa egyre jobb
De menő kartárs csak sóhajtozott
Így köszöntött a végső óra rá
S midőn látták, hogy nem bírja soká
Az illetők az égi út előtt
Így kérték a haldokló menőt:
Megadtunk mindent, mondd, mi volt az ok,
Hogy nem szűnt meg zord pesszimizmusod?
Mi volt, mi volt - emelte fel szemét
Hogy érezhettem volna én reményt
Hát bízhattam, lehettem lelkesült
Egy oly világban, mely engem megbecsült
2027. január 30-án az MVM Dome színpadán mutatja be Geszti Péter eddigi legnagyobb szabású koncert produkcióját, a POPTIMISTA SHOW-t.
Az új show Geszti legfrissebb zenei korszakát foglalja össze: disco, funk és rap találkozik pozitív energiával, új dalokkal és korszakos slágerekkel, egy látványos, nagyszabású produkcióban.
A Geszti Péterhez kapcsolódó dalszövegek itt.
A POPTIMISTA nem nosztalgiaest. Bár Geszti hamarosan megjelenő, POPTIMISTA című albumának dalai a hetvenes–nyolcvanas évek ropogós disco és funky világából merítenek, a szövegek és az üzenet nagyon is a jelenről szólnak.
Ez a zenei világ nem visszafelé néz, hanem előre: felszabadító, táncos, közösségi élményt kínál egy olyan korszakban, amikor erre különösen nagy szükség van.
A koncert különleges jelentőséggel bír azok számára is, akik ott voltak a dupla telt házas Geszti Sixty Aréna show-n. Az a produkció mérföldkő volt Geszti koncertjeinek történetében; a POPTIMISTA SHOW erre az élményre épít, de nem ismétel – hanem emeli a tétet. Nagyobb térben, új zenei anyaggal, új vizuális koncepcióval viszi tovább azt a közösségi energiát, amely a Sixty koncerteket jellemezte.
A POPTIMISTA SHOW középpontjában a tánc, a felszabadulás és az együttlét áll. Akár a tánctéren, akár ülve, énekelve kapcsolódik be a közönség, az este közös élménnyé válik. Geszti koncertje egyszerre szól az új dalokról és azokról a slágerekről, amelyek generációk számára váltak meghatározóvá – új hangzásban, új lendülettel.
„A POPTIMISTA számomra nem csak egy koncert cím, hanem egy döntés.
Döntés amellett, hogy ebben a zavaros, bizonytalan világban nem bezárkózunk, hanem nyitunk egymás felé, a pozitív gondolkodás felé, a popzene erejével.
Ez a show arról szól, hogy együtt, zenével, tánccal és humorral visszavesszük azt az energiát, amit a hétköznapok gyakran el akarnak venni tőlünk.” - Geszti Péter
„A diszkózene nem póz volt, hanem felszabadított minket, amikor táncba vitt.
Engem ez érdekel: hogyan lehet ezt az egyszerű életigenlést újra megszólaltatni, mai szövegekkel, mai dalokkal. Ezért mondom, hogy nekem a poptimizmus nem retro – ez a holnap nosztalgiája.” - Geszti Péter
